Érdekes kapcsolatot fedeztek fel a szemek és a dobhártya között
Jáksó Nóra · · 2 perc olvasás
Amikor értelmezzük látott és hallott környezetünket, szemeink és füleink összedolgoznak. A Duke Egyetem idegkutatói új tanulmányukban felfedezték, hogy az egyszerű szemmozgás kiváltja a dobhártyák mozgását - még akkor is, ha a fejünk egyáltalán nem mozdul, és csend vesz körül bennünket.
Ami még ennél is érdekesebb, hogy a dobhártyák egy pillanattal – egészen pontosan 10 ezredmásodperccel - azelőtt rezonálnak, hogy a szemeinkkel bármerre is tekintenénk, ami azt jelzi, hogy a szemmozgás és a fülben lévő mozgás egyazon agyi vezérlés alatt áll. Tulajdonképpen az agyunk előre jelzi a dobhártyának, hogy a szemünk mozogni fog.
Az nem meglepő, hogy az agyunk egyesíti a fülektől és a szemektől kapott vizuális és hallási információkat, jó példa erre, hogy a legtöbben jobban megértjük beszélgetőtársunkat, ha ránézünk, és láthatjuk a szája mozgását. A szemünk a kamera, a fülünk pedig érzékeli a hang forrását és erősségét. Ám a jelek szerint a dobhártyát nem csak a külső forrásból érkező hangok képesek megrezegtetni, hanem belülről, az agyunk is képes irányítani a mozgását, a vizuális és a hallási információk pedig már a legkorábbi ponton összekapcsolódnak.
Az eredmények újabb betekintést nyújtanak abba, hogyan koordinálja az agyunk a látott és a hallott információkat. Mindez hozzájárulhat a hallási feldolgozás nehézségeinek jobb megértéséhez, továbbá annak a mutatója is lehet, hogy a halló- és a látószervünk között megvan az egészséges kapcsolat.
Kapcsolódó cikkek
Sokkal korábban hanyatlik az elme a hallásromlás miatt, mint hittük
Már a hallásromlás legkorábbi szakaszában megkezdődhet a szellemi hanyatlás. A Columbia Egyetem Vagelos Orvosi és Sebészeti Főiskola kutatóinak új tanulmánya rávilágít, hogy már akkor elkezdődhet elménk leépülése, mikor a hallásunk még teljesen normálisnak tűnik.
Érdekességek · 2021. január 6.
Ilyen kis idő kell az agynak egy ismerős zene felismeréséhez
Az agyunknak mindössze 100-300 ezredmásodpercre van szüksége ahhoz, hogy felismerjen egy ismerős dallamot. A University College London új tanulmánya bizonyítja, hogy az elménk milyen mélyen megőrzi kedvenc dalainkat.
Érdekességek · 2021. január 6.
Hallási hallucináció: nem mindig jelez betegséget
A hangok hallása legtöbbször nem utal skizofréniára, mégis sokszor tévesen ezt a diagnózist állítják fel.
Érdekességek · 2020. november 6.
Hány hangot tudunk hallani egyszerre?
Bár a hallásunk korántsem olyan éles, mint egyes állatfajoké, agyunk lehetővé teszi, hogy sokkal több hangot azonosítsunk be, mint bármely más faj. De vajon hány hangot tudunk egyszerre meghallani?
Érdekességek · 2020. szeptember 1.