A káros műanyagok a hallásunkra is ártalmasak?

Bizonyára sokat hallottunk már azokról a veszélyes, különféle műanyagok előállításához használt vegyületekről, melyek komoly kockázatot jelentenek egészségünkre. A hormonháztartás működését befolyásoló biszfenol-A-t (BPA) több kutatás is felelőssé tette többek között daganatos betegségek és fejlődési rendellenességek kialakulásáért. Ennek ellenére továbbra is nagy mennyiségben használt vegyület. Bár az EU-ban a BPA-t tartalmazó cumisüvegek előállítása és forgalmazása tilos, más termékekben megengedett a használata.

A BPA-ról néhány évvel ezelőtt azt is megállapították, hogy megváltoztatja a belső fülben lévő otolith struktúrák fejlődését. Ezek felelősek az egyensúlyérzékelésért. A BPA-nak ezt a hatását egyelőre csak békáknál és zebrahalaknál figyelték meg, így nem tudni, hogy vajon embereknél is kivált-e ilyen deformitást.

Szintén hírhedt mesterséges vegyületek, melyeket a műanyagok lágyítására használnak, a ftalátok. Ösztrogénhez hasonló szerkezetük miatt megzavarják a hormonális működést, és rákos megbetegedést, koraszülést, valamint pajzsmirigy problémákat is előidézhetnek. Talán nem is sejtjük, hogy a népszerű szintetikus légtisztítók is ftalát források, és sok más panasz mellett fejfájást és fülfájást is okozhatnak, ezért nem ajánlott a használatuk sem az autóban, sem az otthonunkban.

A műanyagok annyira az életünk részeivé váltak, hogy nehezen mellőzhetnénk őket. De ha nem is tudjuk ezeket helyettesíteni, egészségünk érdekében fontos, hogy a termékeken megtalálható háromszög alakú, ún. újrahasznosítási jelben feltüntetett szám alapján tájékozódjunk, tartalmaz-e veszélyes vegyületet a csomagolóanyag. Az 1-es jelzésű PET palackokban ftalátot találunk, a 3-mas és 7-es számokkal jelölt műanyagok BPA-t tartalmaznak. A 2-es, 4-es és 5-es számmal jelzett műanyagok az eddigi kutatások szerint biztonságosak. Ha bővebben szeretnénk megismerkedni a káros műanyagokkal, a tudatosvasarlo.hu segíthet nekünk!