Ugrás a tartalomra
Minden ami hallás

A vashiány kockázati tényező a nagyothallásra

Bordohányi Alexandra · · 1 perc olvasás

A JAMA Otolaryngology – Head & Neck Surgery című szakfolyóiratban nemrég publikált kutatás szerint a halláskárosodás, sőt a halásvesztés hátterében állhat a vörösvérsejtek alacsony szintje és a vashiányos vérszegénység is. A kutatás 5 éven keresztül zajlott, és 300 ezer felnőttet vizsgáltak: az eredmények arra mutattak rá, hogy a vashiányos embereknél kétszer olyan gyakori volt a halláskárosodás, hallásvesztés, mint azoknál, akik nem küzdenek ilyen problémával. A vas alacsony szintje esetén a fül szőrsejtjei károsodhatnak, sőt akár el is pusztulhatnak, amely sajnos helyre nem állítható folyamat, ezért hallásunk épsége érdekben is fontos, hogy megfelelő mennyiségű vasat vigyünk be a szervezetünkbe.

A felnőtt nőknek napi 15 mg vasra van szükségük, míg férfitársaiknak napi 12 mg-ra. Vashiányos állapot esetén nem elég csupán a táplálkozással bevinni a szervezetünkbe ezt a nyomelemet, hanem szükséges tablettával, cseppekkel pótolni. Egészséges állapotban a táplálkozásunk során akár az olyan növényi élelmiszerekkel is bevihetjük a vasat, mint a spenót vagy a hüvelyesek, tökmaggal, lenmaggal vagy szezámmaggal, de a legjobban az állati eredetű ételekből szívódik fel, ezért érdemes tojássárgáját, májat is fogyasztani a megfelelő vasbevitel érdekében.

Kapcsolódó cikkek

Melyik életkorban a legjobb a hallásunk?

A hallásunk szinte állandóan változik és alkalmazkodik életünk során. De vajon mikor a legélesebb? A hallásunk már a születésünktől kezdve elkezdhet romlani. Azért ijedtségre semmi ok, mert ha védjük, akkor ez a folyamat nagyon lassú és észrevehetetlen lehet.

Egészség · 2020. november 6.