Helen Keller 3 híres mondása a siketségről

Helen Keller világhírű amerikai író és aktivista volt az első siket és vak diák, aki főiskolai diplomát szerzett. Mindössze 19 hónapos volt, amikor egy betegség következtében elvesztette a látását és a hallását. Szülei nem tudtak egyedül megbirkózni Helen állapotával, és képtelenek voltak kezelni a kislány gyakori dühkitöréseit. Hatéves korában Helennek a maga is látássérült, húszéves Anne Sullivan lett a tanára, aki sok türelemmel oktatta a kislányt, és szép lassan kinyitotta számára a világot. Helen Keller történetét számos film és könyv megörökítette, és több millió embert inspirált életével és lélekemelő, nagy bölcsességről tanúskodó mondásaival. Íme, három ezek közül:

• „A vakság elválasztja az embert a tárgyaktól, a siketség azonban az emberektől szakít el.”
• „Ha én, a vak és siket ember gazdagnak és érdekesnek találom az életet, akkor mennyivel többet kaphat az, aki mind az öt érzékszervét használhatja!”
• „Mindig úgy gondoltam, áldásos lenne, ha minden ember ifjú felnőttként néhány napra vak és siket lehetne. A sötétség megtanítaná őket a látás értékelésére, a csend pedig a hangok nyújtotta örömökre.”

Helen Keller bebizonyította a világnak, hogy egy siket ember is képes mindazt elérni, amit jól halló társai. Mint az egyik legismertebb siket híresség, sok siket ember számára jelent példaképet a világban.