Ha nem fogad szót…

  • 29.06.2015
  • Babicz Beáta

A nagyothalló vagy siket gyermekek fejlődése annak függvénye lehet, hogy a szülők mennyire gyorsan veszik észre: nem hall a gyerek. A 9 éves Peti például tökéletesen beilleszkedett közösségébe - pedig születésétől kezdve siket.

Azt, hogy Peti segítség nélkül mennyire nem hall jól, úgy lehetne érzékeltetni, hogy a kisfiú a légkalapács - ép hallásúak számára szinte elviselhetetlen - hangját legfeljebb lágy falevélneszként érzékeli. Vagyis a siketség mértéke szinte teljes. Segítség nélkül csendes az a világ, amelyben él.

Peti születése után néhány hónappal kezdett el gyanakodni az édesanyja, hogy valami nem stimmel. "Szerencséjük" volt abból a szempontból, hogy a kisfiú második babaként érkezett, így a szülőknek volt mihez hasonlítani a kisfiú reakcióit. Illetve azt, ahogy nem reagál a körülötte zajongó környezetre.

A probléma korai felfedezése a hallássérült gyerekek fejlesztése szempontjából elképzelhetetlenül fontos, néhány gyerek esetében ugyanis évek telnek el, mire a család észreveszi, hogy szinte semmit nem hall a gyerek.

A nagyothalló gyerekek többsége olyan családba születik, ahol korábban nem volt hallássérülés, így a szülőknek tulajdonképpen eszükbe se jut, hogy a gyerek magatartása mögött a nagyothallás állhat, illetve első babánál is kicsi az esély, hogy a szülő időben észleli a csökkent hallást. Sokszor a nagymama a szomszéd vagy a bölcsődében a gondozónő mutat rá a problémára.

Nagyon fontos tudni, hogy a szülészeteken sem veszik észre feltétlenül a nagyothallást, annak ellenére, hogy minden újszülött kötelező hallásvizsgálaton esik át. A megfelelő diagnosztikai eszközök hiánya miatt átsiklik az egészségügy figyelme a babák velük született nagyothallása fölött.

Súlyos esetben leginkább az lehet feltűnő, hogy a gyerek beszédfejlődése nem indul meg, és mire valóban segítséget kap a kicsi, hosszú, elvesztegetett évek telnek el, amit nehéz bepótolni. A siket vagy súlyosan nagyothalló gyerek nem tanul meg beszélni, de nem hallja azt a millió fontos információt sem, amely fejlődése során elengedhetetlen lenne. Sok területen marad le társai mögött, és ez nemcsak a kognitív funkciókban mutatkozik meg, de kevéssé lesz kompatibilis szociálisan is, hiszen társai szavai is elszállnak a levegőben, és sokszor csak a másik arcán megjelenő érzelmekből, düh vagy öröm reakcióiból tud következtetéseket levonni. Nem rossz a gyerek, csak siket.

A kisgyerek, aki nem hallja, így nem is értheti a felé irányuló kéréseket sem, nem is tudja teljesíteni azokat, reakciói a környezet számára érthetetlenek, és akár egy nagyon súlyos irányba mutató ördögi kör is kialakulhat. A gyereket szellemileg sérültnek bélyegzik, esetleg azt gondolják, hogy súlyos magatartászavarai vannak, nem képes a környezetébe beilleszkedni és az egyre erőteljesebb bánásmód, ahogy a környezet fogadja a szerinte szófogadatlan, dacos vagy agresszív kicsi - valójában siketségéből fakadó - reakcióit, ellenséges tereppé változtatja a nem halló gyerek mindennapjait.

Ez történt egy állami gondozott kislánnyal, Lizával is, akinek neveléséről azért mondtak le nevelőszülei, mert azt gondolták, a kislány nem képes, nem akar beilleszkedni abba a közegbe, ahol ők élnek, minden jó szándékú közeledés lepergett róla, és mire visszakerült a gyermekotthonba, tökéletesen megvadult a gyerek. Ott egy éles szemű nevelőnek tűnt fel, hogy Liza magatartászavarai mögött a nagyothallás lapul, vagyis nem rossz az a gyerek, csak siket.

Időben érkezett segítséggel könnyen megtanulhat beszélni.

Peti esetében azonban nemcsak, hogy időben észlelték a bajt a szülők, de időben léptek is, hiszen diagnosztizált siketség esetén OEP támogatott hallásjavító implantátum behelyezésére van mód, és ezt már az egészen kicsi babák is igénybe vehetik. Így tulajdonképpen kiküszöbölhetők azok a zavarok, amelyekkel a siket, de nem "segített" gyerekeknek meg kell küzdeni.

Forrás: life.hu

Egészség

Szabadidő

Sport

50+

Kisgyermekek

Tinik

Celebek

Hallásvédelem

Állatvilág

Érdekességek

Infografikák