Itt az ideje mozogni és jobban hallani

  • 23.05.2014
  • Varga Zsófia

Testmozgás. Kipróbáltuk, utáltuk, és soha többé nem szándékozunk mást tenni, mint kivinni a szemetet. Ismerős? Hát igen, sokan adjuk fel hamar a rendszeres testmozgás mindennapokba való beiktatását, hiszen kinek van még kedve egy fárasztó munkanap után nekiállni tornázni, futni vagy bármi másnak.

Ideje változtatni. Itt az idő újragondolni szokásainkat, és javítani az életünkön, hogy megóvjuk szervezetünk, ezzel együtt pedig hallásunk. Egy nemrég elvégzett holland vizsgálat azt jelzi, hogy az aerob gyakorlatok serkentik a vér áramlását az agyban, fejlesztve ezzel annak azon részét, mely a hang azonosításáért felelős.

Az orvostudomány már rég rámutatott, hogy az aerob mozgás kedvező hatást gyakorol a szívre és az érrendszerre. A hetente három alkalommal megejtett torna javítja a vér áramlását, és erősebbé teszi a szervezetet. Egy kis testmozgás, és máris érezhető az életminőség javulása.

Séta és futás: út a jobb halláshoz

Az aerob fizikai gyakorlatok jótékonyan hatnak az érrendszer fittségére, megnövelve ezzel a kognitív feldolgozás sebességét, javítva a motoros funkciókat, valamint a vizuális és auditív figyelmet az egészséges idős embereknél. Szóval most mi is ez az egész?

Hogyan halljuk a kidőlő fát?

Tegyük fel, hogy a legtöbben a fülünkkel hallunk. Ez így eddig ésszerűnek tűnik, de tény, hogy valójában az agyunkkal hallunk. Dióhéjban, a kettő együtt felelős a hallásért.

Képzeljük el, hogy egy erdőben állunk egy épp kidőlő fa közelében. Hallunk valamilyen hangos, félelmetes zajt. Nincs túl sok idő cselekedni. Amikor a fa dőlni kezd, zavart hoz létre a levegőben lévő hanghullámokban, melyek elérik a külső fület, majd a keskeny hallójáratot is. A hallójárat végén vibrálni kezd a dobhártya, ahogy felveszi ezeket a hullámokat. A három hallócsontocska közvetíti ezután a finoman rezgő jeleket a belső fül csigájába. A benne lévő folyadékban a rezgések hatására zavar keletkezik, mely az apró szőröket ingerli. Ezen a ponton még nem halljuk a fa zuhanását, csak a hanghullámok zavarát a levegőben, ezek a rezgések érik el a közép és belső fület, ahol a szőrszerű szálak érzékelik a jeleket. Ezek alakítják a rezgéseket elektromos impulzusokká, melyeket az agyba közvetítenek. Ilyenkor halljuk a fa zuhanását.

Nem csak halljuk, képesek vagyunk meghatározni a hang forrásának pontos helyét, továbbá a zuhanás sebességét. Ahogy az agy érzékeli ezeket az információkat, cselekvésre készteti a testet. A feldolgozás ideje nanoszekundumban mérhető, szinte azonnali. Szerencsére. Viszont ha az agy kevés oxigénhez jut, lelassul a folyamat, gyengül a hallás.

Az auditív feldolgozás egy divatos kifejezés, mely arra a képességünkre utal, hogy képesek vagyunk érzékelni a hangokat, vagyis hallani. Ha az agy hiányolni kényszerül az üzemanyagot, jelen esetben az oxigént, képtelen olyan jól érzékelni a beérkező hangokat.

Hogy van az agy?

Ötven-hatvan éves kor felett magasabb a vérnyomás és vele együtt a hangerő is a TV-n. Kicsit feledékenyebbek vagyunk, nehezebb odafigyelni szemünkkel és fülünkkel, lassabban reagálunk.

Egy holland tanulmány szerint már egy kevés aktivitás is serkentheti a vér áramlását az agyban. Pár generációt kell csak visszamennünk, amikor még nem voltak szuper autópályák, fülhallgatók. Sokan nőttek fel nélkülük.

Aerob gyakorlatok

Ezek célja javítani a szív és a tüdő egészségét. Meglehetősen egyszerű a képlet. A tornával felemeljük a pulzusszámot, a vér pedig oxigéndúsabban áramlik a testrészekbe. Ez rendkívül jót tesz a szervezetnek, különösen az agynak, melynek rengeteg oxigénre van szüksége.

Lássunk néhány tippet az életminőség javítására, és vele együtt pedig a hallás egészségének megőrzésére.

  1. Látogassunk el háziorvosunkhoz, és kérjünk tőle edzéstervet, mely a saját egészségi állapotunknak megfelel.
  2. Irány az edzőterem. Pont erre van szükségünk. Sokak számára az edzőtermi bérlet áll a testmozgás útjában. Jó motivációt nyújthat a többi ember, viszont nem kell izzadni és szenvedni, kezdetben elég egy kis séta a futópadon, ez emeli a szívverések és a légzések számát, valamint jót tesz az ízületeknek is.
  3. Vegyünk egy jó sétáló cipőt. Többféle darab közül válogathatunk, melyeket erre a célra gyártottak. Ne fukarkodjunk, a kényelmes cipő fontos, és a nagy márkanevek esetében valóban azt kapjuk, amiért fizetünk.
  4. Nyugalom. Ha egy kicsit több időnk van eljutni A pontból B-be, ne siessünk, élvezzük a napsütést, a kellemes időt. Idővel erősödni fognak az izmok és az ízületek. Ha másnap fáj mindenünk, ne adjuk fel!
  5. Vezessünk naplót a sétákról. Ez nagy motivációs eszköz lehet. Rekord számú kilométerek a kedvenc útvonalunkon a kellemes időben, akár még szórakoztató is lehet. Állítsunk be magunknak egy hosszútávú célt, és tegyünk meg mindent azért, hogy elérjük.
  6. Tervezzük meg a programunkat. Maradjanak meg a rutinok, de alaposan fontoljuk meg, hogy nézzenek ki. Legyen a rutin része a séta reggel vagy este, korán reggel különösen jól tud esni, az eredményét pedig egész nap érezni fogjuk.
  7. Hallgassunk a testünkre! Ne kapkodjuk el a sétát, nem kell zihálva rohanni, lassítsunk!

Ha fájdalmaink lennének, hagyjunk egy-két napot, hogy pihentessük az izmokat. Néha kapcsoljunk ki 20 percre vagy fél órára, zárjuk ki a zavaró tényezőket. A rendszeres séta jótékonyan fog hatni a vér áramlására, szervezetünk minden egyes részén érezhető lesz a pozitív változás.

Forrás: Healthy Hearing

Egészség

Szabadidő

Sport

50+

Kisgyermekek

Tinik

Celebek

Hallásvédelem

Érdekességek

Infografikák