Ha a zene túl hangos, előfordulhat, hogy már nem vagyunk a régiek. Lüktető koncertek és állandó zenehallgatás a lejátszónkról... Ezek a dolgok átalakították a zenét minden korosztály számára halláskárosító ártalommá.
A zene középpontjában a különböző mintájú, rezgő hangok állnak. Az egyetlen dolog, mely elválasztja az AC/DC gitárosa, Angus Young zúzását az utcán zörgő légkalapácstól, az egyéni ízlés. Mindegyik ugyanolyan könnyen éri el a 120-130dB-es hangerősséget.
A decibel értékek különbséget tesznek az akusztikus és elektromos jelek ereje és intenzitása között. A hangok 85dB felett tekinthetők veszélyesnek az emberi fülre és vezethetnek idővel maradandó hallásvesztéshez.
Dr. Ellen Finkelstein, audiológus szerint a fiatalabbak sokkal korábban vannak kitéve ilyen veszélynek. Ennek a ténynek nagyon sok köze van ahhoz, hogy rengeteget hallgatnak zenét a mobiljukról vagy zenelejátszójukról túl magas decibelszinten, ráadásul túl hosszú ideig.
A mai lejátszók sokkal nagyobb hangerő kibocsátására képesek, mint korábban, valamint az akkumulátorok élettartama is jelentősen megnövekedett a régi walkman-ekhez képest, így gyakorlatilag folyamatosan lehet zenét hallgatni. Egyre többször tapasztalni fiataloknál a halláskárosodás valamilyen jelét. A halláscsökkenés problémája minden korosztályt érint. Elsősorban azonban a 20 és 69 év közöttieknél a legnagyobb a valószínűsége a magas frekvenciájú hang okozta halláskárosodásnak való kitettségnek.
Dr. Finkelstein elmondja, kezdetben a magasabb frekvenciatartományokban szokták tapasztalni a halláskárosodást. A zajexpozíció általában az idegrendszert vagy valamilyen ideget károsít, tehát a szőrsejteket nem érinti.
A belső fül kis szőrsejtjei felelősek azért, hogy a hanghullámok elektromos jellé alakuljanak, melyek eljutnak az agyba feldolgozásra. A szőrsejtek sérülésük után nem nőnek vissza.
Egy normál beszédhang 60dB körüli értékű, míg a nagyvárosi forgalom zaja elérheti a 85dB-es határértéket is. Valós veszélyt az állandó zajexpozíció, a motorkerékpárok, a petárdák, fegyverek, koncertek jelentenek, melyek 120dB vagy annál nagyobb erősségű hangot is generálhatnak.
Howard Rappaport állítása szerint nehéz lenne olyan hangmérnököt találni, akinek még nem volt valamilyen fokú halláscsökkenése. A hangmérnöknek egyensúlyba kell hoznia minden egyes zenész játékát. Ehhez zenészenként állítják be a hangerőt és a hangszínt. Mindegyik zenekartag hangosan és tisztán szeretné magát hallani, de kompromisszumra van szükség. Meg kell húzni egy határt, melyet nem lehet túllépni.
Dr. Finkelstein azt tanácsolja, használjunk zajszűrős fülhallgatót, és hallgassuk a lejátszót alacsonyabb hangerőt, ezzel védjük magunkat a veszélyes zajexpozíciótól. A zenelejátszót ne arra használjuk, hogy a környezeti zajokat, mint a közlekedés vagy metro hangját elnyomjuk vele. A biztonságos fejhallgatót is csak mértékkel érdemes használni, limitálni naponta egy órára, a hangerő pedig ne haladja meg a 60%-ot.
Koncerteken füldugó viselésével kiszűrhetjük a veszélyes decibeleket, ezzel csökkentve a halláskárosodás kockázatát. Egyenes rock zenekarok elismerik a füldugók hasznosságát és rajongóiknak is csak ajánlani tudják azok használatát. Például a My Bloody Valentine dolgozott együtt füldugókat gyártó céggel, és a közönségük tagjainak ingyen füldugókat adtak. Ez is azt mutatja, hogy talán az emberek is kezdik komolyan venni a hallásvédelmet. De nem a zenekarok az egyetlenek, aki próbálják védeni a jövő füleit, egyre több rendezvényen találkozhatunk füldugókkal.
Forrás: DailyNews
Egészség
Szabadidő
Sport
50+
Kisgyermekek
Tinik
Celebek
Hallásvédelem
Állatvilág
Érdekességek
2014 © Minden, ami hallás Impresszum | Adatvédelem | Állásajánlat
