Küzdj vagy menekülj!

13.10.2014
Varga Zsófia

Egy fontos képesség, amit annak idején már az ősemberek is birtokoltak, ma is velünk él. Ez a képesség nem más, mint a "küzdj vagy menekülj" védelmi rendszerünk. Igaz, manapság már nem a kardfogú tigrisek és más állatok elől kell menekülni, vagy épp megküzdeni velük, de a szervezet hormonjai ma is képes meghatározni, hogy mikor van szükség harcra és mikor menekülésre. A hormonok a szervezet által egész nap termelt kémiai anyagok, pl. ösztrogén, tesztoszteron, adrenailin, inzulin.

Ha veszélyt érzékelnek, olyan kémiai hatások zajlanak le a testben, melyek hatására a mellékvese adrenalin termelésébe kezd, ez növeli a pulzusszámot, kitágítja a pupillákat, és felkészíti a szervezetet a harcra. Testünk a veszély felismerésekor dönt, küzdeni vagy harcolni, de a legtöbb helyzetben a bölcs menekülést választja.

Egy tanulmány szerint az emberi fül hasonló hormonális reakcióval válaszol, amikor szembesül a veszéllyel, stresszel vagy szorongással. Tehát ha a fülek hangos zajnak vannak kitéve, melyek stresszt okoznak, a test kémiája is változik annak érdekében, hogy megvédje érzékeny szervünket.

A tanulmány középpontjában egy bizonyos receptor által termelt hormon állt, a corticotrophin-releasing factor, röviden CRF, melyeket az agyban a hipotalamusz állít elő. A test endokrin rendszerének egy apró tagja, ez felelős azoknak a hormonoknak, enzimeknek, peptideknek és molekuláknak az előállításárért, melyek a szervezet folyamatos, egészséges működéséért felelősek. A tanulmány bemutatja, hogy a fülben található csiga alakú szerv a CRF hatására miként figyelmezteti az agyat a hangos zajoktól való védelemre. Nem egy tudatos folyamat megy végbe, reflex szerűen történik, ahogy a "küzdj vagy menekülj" reakció indul be veszély érzékelése esetén.

Jó vagy rossz dolog?

Igen is meg nem is. A jó, hogy a szervezet megpróbálja magát védeni a hangos zajoktól, viszont hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a veszélyt, ezzel pedig hosszú távú, fokozott zajterhelésnek tesszük ki füleinket. Tény, hogy a test kémiai változáson megy keresztül a zajok érzékelése során, viszont amilyen hangos világban élünk, ez sajnos nem mindig elég.

Persze mondhatjuk, hogy akkor használjunk füldugót, vagy dugjunk vattát, zoknit, bármit a fülünkbe, de napi 12 órán át hallgatjuk az MP3 lejátszót, vagy zajos gyárban, irodában, étteremben dolgozunk, ahol a füleket elárasztják a zúgó hangok, és többnyire nem is vesszük észre, mekkora terhelést kell elviselniük a hallószerveknek.

Mit tehetünk? Legyünk tudatosak, figyeljük a környezet zajhatásait, és amennyiben lehetséges, akadályozzuk meg a hosszútávú zajterhelést. Nem nehéz, és megelőzni könnyebb, mint együttélni a problémával.

Védelem

Néhány egyszerű ötlet, amivel sokat tehetsz magadért és a füleidért:

Ha a kényelem a legfontosabb, először szerezz be egy pár egyszerű füldugót.
Ha egész nap láncfűrész mellett tervezel állni, az ilyen munkákhoz speciális füldugót ajánlanak, melyek csak a durva zajokat szűrik ki.
És az MP3 lejátszók... Először is vegyük lejjebb a hangerőt. Másodszor pedig a fülnek kell időnként egy kis szünet, ne hallgassuk folyamatosan. Vagy vásároljunk zajszűrős fülhallgatót, mely a háttérzajokat kiszűrí, így alacsony hangerőn is jobban hallható a zene.
A zenészek fülei nagy terhelésnek vannak kitéve az állandó koncertek és próbák alkalmával, ők is megtalálják a számukra legmegfelelőbb darabokat.

Az emberi test minden tőle telhetőt megtesz a maga védelmére, de a legjobb védekezés a halláskárosodás ellen a proaktív hozzáállás, tehát kiemelt fontosságú, hogy csökkentsük a körülöttünk lévő zajokat.

Forrás: Healthy Hearing