Állati trükk a nyárra – nagy fülekkel a hőség ellen

Az egyenlítői vidékek állatvilágának egy részére jellemző, hogy hatalmas fülekkel látta el őket a természet. A nagy fülek nem kimondottan az élesebb hallásért felelnek ezeknél a fajoknál, sokkal inkább klimatizáló szerepet töltenek be. A sivatag és a szavanna állatai nagy fülkagylóiknak köszönhetően jobban le tudják adni a hőt, hogy kevésbé legyen melegük.

Félsivatagos területeken elterjedt állatfaj a szamárnyúl, melynek egyes alfajai Mexikóban, Arizonában és Kaliforniában is megtalálhatók. Ez az állatfaj nevét onnan kapta, hogy még a nyulak között is szokatlanul nagyra nőtt fülei vannak, a testhossza egynegyedét fülei teszik ki. A szamárnyúl hatalmas füleiben rengeteg hajszálér található, melyek a melegben kitágulnak, így csökkentve a vérnyomást és ezáltal a testhőmérsékletet is.

A sivatagok lakói között találunk két apró emlősfajt, melyek jellegzetessége, hogy testükhöz képest igencsak nagyra nőtt füleik és hosszú farkuk van. A sivatagi róka és a sivatagi egér is inkább éjszaka aktívak, a nappalok nagy részét földalatti üregekben töltik. Nagy füleik a szamárnyúléhoz hasonlóan szintén erekkel sűrűn hálózottak, melyek segítik a hőleadást úgy, hogy közben ne párologtassanak túl sokat, és ne veszélyeztesse őket a kiszáradás.

Az afrikai elefánt a ma ismert legnagyobb szárazföldi állat, így nem meglepő, hogy hatalmas testéhez hatalmas ormány, és hatalmas fülek is tartoznak. Az afrikai elefánt fülei háromszor akkorák, mint az ázsiai elefántoké. Utóbbi faj ugyanis párás dzsungelekben él, míg afrikai társa szárazabb szavannákon. Az afrikai elefánt a korábban felsorolt állatokhoz hasonlóan hőleadásra használja a füleit, de emellett úgy is hűti a testét, hogy folyamatos legyezéssel könnyű, hűs szellőt kavar.