6 érdekesség a cerumenről
Jáksó Nóra · · 2 perc olvasás
Tudod, mi az a cerumen? Ez az orvosi elnevezése a fülzsírnak, melyet a legtöbben csak bosszantó piszoknak tartanak, melytől meg kell szabadulni. Pedig nélkülözhetetlen a fül számára, és számos érdekesség is kapcsolódik hozzá:
- Kémiai összetevői alapján a fülzsír elárulja gazdájáról az etnikumát, az egészségi állapotát, de még azt is, hogy mit evett.
- A beteg vizeletének juharszörpre emlékeztető szagáról elnevezett jávorfaszörp-betegség és egy ritka genetikai rendellenesség, az alkaptonuria két olyan betegség, melyek korábban kimutathatók a fülzsírból, mint a hagyományos vér-, illetve vizeletvizsgálattal.
- Kétféle fülzsír-típus létezik, a nedves és a száraz. A fülzsír-típusok speciális génhez köthetők: azok az emberek, akik Északkelet-Ázsiából származnak – Kínából, Koreából, Japánból – jellemzően a száraz típusba tartoznak, a más régiókban élő ősökkel rendelkezőknél azonban a nedves a jellemző.
- A fülzsír védőpajzsként óvja a hallószervünket, ugyanis gátolja a por, a baktériumok és más mikroorganizmusok bejutását, melyek irritációt, gyulladást és fertőzést okozhatnának. Fertőtlenítő hatása miatt használták egykoron sebgyógyításra is.
- A fülzsír hasonló szerepet tölt be a fülben, mint a könny a szemben. A fülzsír kenőanyag a fül számára, nélküle a hallójárat kiszáradna és viszketne. Valaha még a száraz ajkak elleni balzsamok egyik hatóanyaga is volt.
- A fülzsírnak köszönhető, hogy fülünk egy öntisztító szerv. Állkapcsunk mozgásakor, rágás közben, a felesleges fülzsír fokozatosan kiürül a hallójáratból. Csak akkor kell a fülzsír eltávolításához szakember segítségét kérni, ha például többször volt fülgyulladásunk vagy szűk a hallójáratunk, és ezért nem ürül kellőképpen a felesleges fülzsír.
Kapcsolódó cikkek
Sokkal korábban hanyatlik az elme a hallásromlás miatt, mint hittük
Már a hallásromlás legkorábbi szakaszában megkezdődhet a szellemi hanyatlás. A Columbia Egyetem Vagelos Orvosi és Sebészeti Főiskola kutatóinak új tanulmánya rávilágít, hogy már akkor elkezdődhet elménk leépülése, mikor a hallásunk még teljesen normálisnak tűnik.
Érdekességek · 2021. január 6.
Ilyen kis idő kell az agynak egy ismerős zene felismeréséhez
Az agyunknak mindössze 100-300 ezredmásodpercre van szüksége ahhoz, hogy felismerjen egy ismerős dallamot. A University College London új tanulmánya bizonyítja, hogy az elménk milyen mélyen megőrzi kedvenc dalainkat.
Érdekességek · 2021. január 6.
Hallási hallucináció: nem mindig jelez betegséget
A hangok hallása legtöbbször nem utal skizofréniára, mégis sokszor tévesen ezt a diagnózist állítják fel.
Érdekességek · 2020. november 6.
Hány hangot tudunk hallani egyszerre?
Bár a hallásunk korántsem olyan éles, mint egyes állatfajoké, agyunk lehetővé teszi, hogy sokkal több hangot azonosítsunk be, mint bármely más faj. De vajon hány hangot tudunk egyszerre meghallani?
Érdekességek · 2020. szeptember 1.