A siketek tényleg „szuperlátással” rendelkeznek?
Jáksó Nóra · · 2 perc olvasás
A siket emberek kimagasló látóképességgel rendelkezhetnek. Ezt állapította meg a kanadai Western Ontario Egyetem egy korábbi tanulmánya. A jelenség az agyműködésben bekövetkezett változásnak tulajdonítható.
A kutatók úgy találták, hogy a siketség következményeként két vizuális képesség javul: a perifériás látás és a mozgás vizuális észlelése. A hallókéreg – az agy azon része, mely normál esetben felveszi a hangot – megváltozik, és helyette a perifériás látást javítja. Az agy ugyanis kompenzálni kívánja az elvesztett érzékelést, és nem hagyja, hogy ezek az agyi területek kihasználatlanok maradjanak. Ezért lehetséges, hogy egy siket ember jóval korábban észrevesz egy nagy távolságról felé közeledő autót, mint jól halló társai.
Ez a tanulmány is azt bizonyítja, hogy a siketeknek nem a látása lesz élesebb a hallás károsodása miatt, hanem az agyban bekövetkező változások következményeként javul a perifériás látásuk. Ezt az is igazolja, hogy a siketek és a jól halló emberek szemének vizsgálatakor korábbi kutatások nem találtak eltérést. A kutatók a továbbiakban arra is kíváncsiak, hogy vajon a hallást helyreállító cochleáris implantátum hatására mi történik az agyban, mely már átalakult a kiesett érzékelés kompenzálására, illetve hogy olyan siket embereknél is jelen vannak-e ezek az agyi változások, akik nem születtek siketen, és az a tény, hogy valaha jól hallottak, meggátolja-e az agyműködés ilyen jellegű átrendeződését.
Kapcsolódó cikkek
Sokkal korábban hanyatlik az elme a hallásromlás miatt, mint hittük
Már a hallásromlás legkorábbi szakaszában megkezdődhet a szellemi hanyatlás. A Columbia Egyetem Vagelos Orvosi és Sebészeti Főiskola kutatóinak új tanulmánya rávilágít, hogy már akkor elkezdődhet elménk leépülése, mikor a hallásunk még teljesen normálisnak tűnik.
Érdekességek · 2021. január 6.
Ilyen kis idő kell az agynak egy ismerős zene felismeréséhez
Az agyunknak mindössze 100-300 ezredmásodpercre van szüksége ahhoz, hogy felismerjen egy ismerős dallamot. A University College London új tanulmánya bizonyítja, hogy az elménk milyen mélyen megőrzi kedvenc dalainkat.
Érdekességek · 2021. január 6.
Hallási hallucináció: nem mindig jelez betegséget
A hangok hallása legtöbbször nem utal skizofréniára, mégis sokszor tévesen ezt a diagnózist állítják fel.
Érdekességek · 2020. november 6.
Hány hangot tudunk hallani egyszerre?
Bár a hallásunk korántsem olyan éles, mint egyes állatfajoké, agyunk lehetővé teszi, hogy sokkal több hangot azonosítsunk be, mint bármely más faj. De vajon hány hangot tudunk egyszerre meghallani?
Érdekességek · 2020. szeptember 1.