A város sosem alszik - káros hanghatások az urbánus közegben

Gondolta volna, hogy a zajterhelés a levegőszennyezés mellett a legsúlyosabb környezeti probléma ma a világban? A felmérések azt mutatják, hogy csak Európában minden ötödik ember kénytelen olyan zajszintet megélni a közlekedés okozta hanghatások miatt, amely a szakértők becslése szerint alapvetően rontja az életminőséget.

Hogy csak a legfőbb zajforrásokat említsük, kiemelkedően káros lehet az emberi hallásra a közúti, a vasúti, sőt, még a légiközlekedés, illetve az ipari és az építkezésekről érkező zajszennyezés, de szabadidős tevékenységeink is egyre zajosabbak (szórakozóhelyeken például képtelenek vagyunk kizárni a hangos zenét, továbbá a fej-, illete fülhallgatóval történő zenehallgatás is káros a szakértők véleménye szerint). Meglepő tény, hogy hazánkban mintegy kétmillió ember van kitéve a közlekedés okozta a zajártalomnak. Fővárosunkat Barcelona és Szófia mellett a legzajosabb európai városok között tartják számon.

A folyamatos zajhatás több módon is károsítja az egészséget

A halláscsökkenés (ami a tartós hallásküszöb-emelkedést jelenti) mellett más problémák is jelentkezhetnek: emelkedhet a vérnyomás, fokozott problémát jelent a napi stressz, ami akár infarktushoz is vezethet. Az éjszakai zaj (például a repülőjáratok hangja) akadályozza a valódi, pihentető alvást, továbbá csökken az alvás mélysége és hossza, aminek következtében megváltozhat a szervezet napi ritmusa. Olyan gondok adódhatnak napi rutinjaink során, amelyeknek nem is gondolnánk, hogy a kellemetlen zajok a forrásai. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy kevésbé tudunk koncentrálni feladatainkra, fáradékonyabbá és ingerlékenyebbé válunk. Ami a legrosszabb, hogy a felmérések szerint a tartós zajártalom akár 8-10 évvel is megrövidítheti az élettartamot.

Van megoldás?

Van! A káros hangok ellen a zajforrások erejének és számának tudatos csökkentésével védekezhetünk. Fontos lenne a gyárakban alkalmazott gépek, autók korszerűsítése, hangelnyelő útburkolatok használata, forgalomszervezési lépésekkel, továbbá különböző zajvédő rétegek alkalmazása.

Napjainkban már több helyen alkalmazzák a zajvédő falakat a közlekedési moraj elnyomására. A falak elnyelik, visszaverik, valamint bizonyos gyengítéssel átengedik magukon a hanghullámokat. Az igazság azonban az, hogy tökéletes védelmet a zajvédő falak sem nyújtanak: a legkorszerűbb ilyen szerkezetek is csak arra jók, hogy 10-15 decibellel csökkentsék a zajt.

A zajszennyezés nem csak az emberiség problémája! Az élővilágra is negatív hatással van. A tudósok például a partra vetődő cetek esetében is az ember keltette zajokat okolják. Amennyiben módunkban áll, kerüljük el a forgalmasabb csomópontokat, táplálkozzunk egészségesen, meditáljunk sokat, hogy szervezetünk a - sokszor elkerülhetetlennek bizonyuló - urbánus zaj ellen eredményesen felvehesse a kesztyűt!