Fül a nyomtatóból
Czicze Andrea · · 2 perc olvasás
3D-s nyomtatással készült tárgyakról, autóipari alkatrészekről, ékszerekről már régóta hallani, ám egyre inkább úgy tűnik az orvostudomány az igazi nyertese ennek a hihetetlen tempóban fejlődő technológiai felfedezésnek.
A kutatók – melyekből egyre több van a világ minden részén – szinte fej fej mellett haladnak az új ötletek megvalósításában. Készítettek már emberi koponyacsont-implantátumot, végtag-, arc- és szemprotézist, fogat és légcsövet is, de például egy, a magyar származású Forgács Gábor vezette, kaliforniai székhelyű kutatócsoport már olyan bonyolult emberi szöveteket (pl. májszövetet) is képes előállítani 3D-nyomtatással, amelyeknek évek óta a legkülönfélébb gyógyszerkísérleteknél veszik nagy hasznát.
Idén is sok meghökkentő eredményről és sikerről számoltak be a kutatásokban részt vevő szakemberek, ezek egyike, hogy végre kezd elérhető közelségbe kerülni a 3D fül is. Bár az így nyomtatott, teljesen élethű műfül egyelőre még csak esztétikai célokat fog szolgálni, már így is nagy segítség lehet olyanoknak, akik valamilyen születési rendellenesség vagy baleset következtében veszítették el fülkagylójukat. Már azt is tudni, hogy az első 3D-nyomtatással készült fülprotézist egy kétéves ausztrál kislány fogja kapni, aki a Microtia néven ismert füldeformációval született. A cél természetesen a későbbiekben az, hogy egy minden szempontból tökéletesen működő, valódi emberi sejtek felhasználásával készített hallószervet tudjanak létrehozni. A 3D-s bionyomtatásban még számos megoldásra váró feladat van, ám az eddigi eredmények láttán mindenki rendkívül bizakodó a jövőt illetően. Talán valóban elérkeztünk egy olyan korba, amikor lassan semmi sem lesz lehetetlen? Sokan állítják, hogy igen.
Kapcsolódó cikkek
Sokkal korábban hanyatlik az elme a hallásromlás miatt, mint hittük
Már a hallásromlás legkorábbi szakaszában megkezdődhet a szellemi hanyatlás. A Columbia Egyetem Vagelos Orvosi és Sebészeti Főiskola kutatóinak új tanulmánya rávilágít, hogy már akkor elkezdődhet elménk leépülése, mikor a hallásunk még teljesen normálisnak tűnik.
Érdekességek · 2021. január 6.
Ilyen kis idő kell az agynak egy ismerős zene felismeréséhez
Az agyunknak mindössze 100-300 ezredmásodpercre van szüksége ahhoz, hogy felismerjen egy ismerős dallamot. A University College London új tanulmánya bizonyítja, hogy az elménk milyen mélyen megőrzi kedvenc dalainkat.
Érdekességek · 2021. január 6.
Hallási hallucináció: nem mindig jelez betegséget
A hangok hallása legtöbbször nem utal skizofréniára, mégis sokszor tévesen ezt a diagnózist állítják fel.
Érdekességek · 2020. november 6.
Hány hangot tudunk hallani egyszerre?
Bár a hallásunk korántsem olyan éles, mint egyes állatfajoké, agyunk lehetővé teszi, hogy sokkal több hangot azonosítsunk be, mint bármely más faj. De vajon hány hangot tudunk egyszerre meghallani?
Érdekességek · 2020. szeptember 1.