Egy gyulladás a középfülben (dobhártya mögötti terület), melyhez általában folyadék is társul. Ez a folyadék nem feltétlenül fertőzött.
A betegség tünetei, súlyossága, gyakorisága és hossza változó lehet. Az egyik véglet, amikor rövid ideig átlátszó, nem fertőzött folyadék van a fülben fájdalom és láz nélkül, mely azonban enyhe halláscsökkenést eredményez. A másik véglet, amikor ismétlődő rohamokban jelentkezik a fertőzés, sűrű, ragasztószerű folyadék jelenik meg. Az ilyen gyulladás maradandó halláskárosodással járhat.
Hullámzó vezetéses halláscsökkenés szinte mindig előfordul középfülgyulladásnál. Valójában ez a leggyakoribb oka a gyermekek halláskárosodásának.
Ez az egyik leggyakrabban diagnosztizált betegség csecsemők és kisgyermekek körében. 70%-uk legalább egyszer megtapasztalja élete első három évében. Ez idő alatt a gyermekek 50%-a három vagy annál több alkalommal is szenved fülgyulladástól.
A fülkürt egy átjárót képez a középfül és a torok hátsó része között, mely kisebb mint a felnőtteknél és közel vízszintes. Így könnyebben alakulhat ki orrpolip és fertőzés. Amíg a fülkürt szöge és mérete nem változik a gyermek növekedése által, addig fogékonyabbak a középfülgyulladás kialakulására.
Három apró csont közvetíti a rezgéseket a dobhártyának a belső fülbe. Ha folyadék is jelen van, a rezgések kisebb hatékonysággal kerülnek továbbításra, így a hang energiája elvész. Az eredmény lehet enyhe vagy közepes fokú halláscsökkenés. Ezért a beszédhang tompa vagy nem hallható.
Az ilyen típusú halláskárosodás vezetéses és ideiglenes. Azonban, ha a középfülgyulladás újra és újra előfordul, roncsolhatja a dobhártyát, a fülben lévő csontocskákat, vagy akár a hallóideget, melytől a károsodás állandó, idegi hallásvesztés lehet.
A gyermekek mások beszéde alapján tanulják meg a nyelvi elemeket. Az első néhány év különösen fontos a beszéd fejlődésének szempontjából.
A hallásvesztés akadályozza a nyelvtanuláshoz szükséges tapasztalatok megszerzését.
A középfülgyulladás fertőzés nélkül egy speciális probléma, mivel a láz és a fájdalom nincs jelen. Hetek, hónapok is eltelhetnek, mire a szülők érzékelik a problémát. Ez idő alatt a gyermek lemaradhat olyan információkról, melyek hatással lehetnek a beszéd és a nyelvi készségek fejlődésére.
Bizonyos jelekből fájdalom és láz nélkül is kikövetkeztethető, hogy krónikus vagy visszatérő folyadék van a fülben:
Azonnali orvosi kezelés javasolt. A fülfertőzés azonnali kezelést igényel, ezért keressük fel gyermekorvosunkat vagy egy fülorvost. Ha a gyermeknek visszatérő fertőzése és/vagy krónikus folyadékfelgyülemlése lenne, további két szakembert is érdemes felkeresni: egy audiológust és beszéddel, nyelvvel foglalkozó szakembert.
Előbbi értékeli a halláskárosodás súlyosságát, még egy nagyon fiatal, nyugtalan gyermeknél is megállapíthatja a betegség jeleit. Utóbbi felmérheti a beszédbeli és nyelvi készségeket, szükség esetén ajánlhat felzárkóztató programot.
A kifejezés azt takarja, hogy a halláskárosodás jelei már a születéstől fogva léteznek. Ez lehet örökletes halláscsökkenés, okozhatják egyéb tényezők a méhen belül vagy a születés pillanatában.
A gyermekek 50%-ánál genetikai tényezők okozzák a veleszületett halláskárosodást. A genetikai halláskárosodás lehet autoszomális domináns, autoszomális recesszív vagy X-kromoszómához kötött.
Az autoszomális hallásvesztésnél az egyik szülő hordozza a halláscsökkenés domináns génjét, melyet a gyermek örököl. Ilyen esetben legalább 50% a hallásvesztés öröklésének valószínűsége. Olyan esetben nagyobb az esélye, ha mindkét szülő rendelkezik a domináns génnel, vagy valamelyik családi ágon fellelhetőek a halláskárosodás genetikai feltételei. Amennyiben legalább az egyik szülő hallássérült, valószínű, hogy a gyermek örökli.
Az autoszomális recesszív hallásvesztés esetén a szülők normál hallással rendelkeznek, de hordozzák a recesszív gént. Ebben az esetben 25% az esélye, hogy a gyermek halláscsökkenéssel szülessen. Amennyiben mindkét szülő egészséges hallású és nincs más hallássérült családtag, kevés az esély a hallásvesztésre.
Az X-kromoszómához kötött hallásvesztésnél az anya hordozza a recesszív tulajdonságot, melyet a férfinak továbbít.
Vannak bizonyos genetikai szindrómák a halláskárosodás területén, melyek ismert jellemzőkkel rendelkeznek. Ilyen például a Down-szindróma (kóros eltérés a génnél), Usher szindróma (autoszomális recesszív), Treacher Collins szindróma (autoszomális domináns), Crouzon szindróma (autoszomális domináns), és Alport szindróma (X-kromoszómához kötött).
Egyéb okok is eredményezhetnek veleszületett halláskárosodást, melyek nem örökletesek. Lehet ez szülés előtti fertőzés, betegség, valamilyen méreganyag kerülése az anya szervezetébe terhesség alatt, vagy egyéb, a szülés időpontjában vagy röviddel azt követően fellépő körülmények. Ezek a tényezők általában idegi halláscsökkenést eredményeznek enyhe vagy súlyos fokon. Példák:
A szerzett halláscsökkenés születés után bármikor jelentkezhet az ember életében, akár egy betegség vagy sérülés eredményeként. Néhány példa arra, hogy mik okozhatnak szerzett halláscsökkenést:
Forrás: American Speech-Language-Hearing Association
Egészség
Szabadidő
Sport
50+
Kisgyermekek
Tinik
Celebek
Hallásvédelem
Állatvilág
Érdekességek
2014 © Minden, ami hallás Impresszum | Adatvédelem | Állásajánlat
