Egy Costa Rica-i elterjedésű denevérfaj levéltölcsért használ, hogy jobban hallja a fajtársait. A tapadókorongos denevérek családjába tartozó háromszínű denevér (Thyroptera tricolor) nem csak azért különleges, mert tölcsérként összehajló levelekben lakik egyszerre 5-6 fajtársával, hanem azért, mert a leveleket nem csak alvóhelyként használja. A Bostoni Egyetem kutatói 2013-ban fedezték fel, hogy...
Tovább
Évről-évre nő a betegségeket terjesztő kullancsok száma. A kis vérszívókkal ma már bárhol találkozhatunk, nem csak a természetben tett kirándulás alkalmával, hanem a nagyvárosok parkjaiban is. Ha sokat tartózkodunk a szabadban, érdemes átvizsgálni a testünket nem-e szedtünk össze kullancsot. Ám olyan helyen is megbújhatnak, ahol nem is gondolnánk. Az Egyesült Államokban egy kilencéves kisfiúnak a...
Tovább
Nyáron az egyik legkellemetlenebb hang számunkra a szúnyogzümmögés, ám ez a kis vérszívók számára a „szerelmi duettet” jelenti. Az egyesült államokbeli Cornell Egyetem egy korábbi tanulmányában azt vizsgálták, milyen hangokat adnak ki a párzó szúnyogok. A vizsgálat alanya az Aedes aegypti, egyiptomi csípőszúnyog volt, mely többek között a sárgaláz és dengue-láz vírusos megbetegedéseket...
Tovább
Ha szeretnél fényt deríteni kutyád süketségére, a BAER-teszt segíthet ebben. Akárcsak az embereknél, a kutyák veleszületett süketségének is több oka lehet. Lehet szerzett, de örökletes is. Egyes fajtáknál – például dalmatánál, boxernél, argentin dognál, bullterriernél, border collie-nál – gyakrabban fordul elő, és kapcsolatba hozható a fehér és merle szőrszínnel, valamint a kék...
Tovább
A tengeri emlősök különösen érzékenyek a zajszennyezésre. A hallásuk segíti őket a kommunikációban, a tájékozódásban, a táplálékszerzésben és abban, hogy elkerüljék a ragadozókat – a zajos környezet ebben zavarja meg őket. Az 1990-es években a természetvédőket még elsősorban az olaj- és gáziparból származó óceáni zajszennyezés aggasztotta, a 2000-es években már a szonár (hangradar) okozta...
Tovább
Az észak-amerikai elterjedésű mississippi aligátorok vagy más néven csukaorrú aligátorok ugyanúgy „rajzolják” meg a hangokat a fejükben, akárcsak a madarak. Mindez azt sugallja, hogy ez a hallási stratégia már közös ősükben, az Archosaurusokban is létezett. Ezek a dinoszauruszok a korai triász időszakban váltak domináns szárazföldi gerincesekké mintegy 250 millió évvel ezelőtt. Az állati agy az...
Tovább
Földünk legnagyobb teremtményéről sok érdekességet mondhat el a fülviasza. Amerikai kutatók egy korábbi tanulmánya különös felfedezésre jutott a bálna-fülzsír elemzése során. A kék bálna fülében az állat élettartama során lassan, fokozatosan, rétegenként rakódik le a fülviasz, és alkot egy hosszú fülzsírdugót. Ez egyfajta kémiai idővonalat képez, melyet a kutatók a fák évgyűrűihez hasonlítanak,...
Tovább
Mikor cápákat látsz egy természetfilmben, félelemmel vagy csodálattal tekintesz rájuk? Egy korábbi tanulmány szerint, ez a háttérzenétől is függ. A cápákkal készült horrorfilmek nem javítottak a cápák népszerűségén, ám még az ezekről a gyönyörű ragadozó halakról készült dokumentumfilmek is többféleképpen hatnak a nézőkre attól függően, hogy milyen aláfestő zenét alkalmaznak a filmkészítők. A San...
Tovább
Korábban azt hittük, a szúnyogok nem hallanak tovább néhány centiméternél. Ám a Cornell és Binghamton Egyetem kutatói új tanulmányukban felfedezték, hogy a kis vérszívók akár 10 méter távolságra is elhallanak. A szúnyogok többféleképpen találnak rá áldozatukra. Egyrészt érzékelik a csápjaikkal a meleget – 1 cm-es távolságból megérzik a 0,05 Celsius fokos hőmérsékletkülönbséget – másrészt a...
Tovább
A madaraknak nem csupán a látása, hanem a hallása is igen jól fejlett. A madaraknak, akárcsak nekünk, van dobüregük, Eustach-kürtjük, és külső hallójáratuk is. Ennek nyílását koszorúban álló speciális tollak veszik körül, melyek a hangirány meghatározásában vesznek részt. A középfülükben azonban csak egyetlen hallócsontocska található, mely a hanghullámokat közvetíti a belső fülbe. A papagájok...
Tovább
A közlekedési zaj károsan hat a békák szaporodására és védekezőképességére. A zaj okozta stressz egyik legveszélyesebb hatása, hogy hátrányosan befolyásolja a kórokozók elleni védelmet nyújtó antimikrobiális bőrpeptidek termelődését. Egy új tanulmány szerint azonban egyes békák képesek alkalmazkodni a forgalom zajához. Az észak-amerikai elterjedésű erdei békák életében igen fontos szerepet tölt...
Tovább
Gondolnád, hogy a zaj megrövidítheti az életedet? Nos, ezt a káros hatást egyelőre embereknél nem mutatták ki, de madarak esetében már bizonyítást nyert. A közlekedésből eredő zajok számos betegség fokozott kockázatával hozhatók összefüggésbe. A WHO szerint az Európai Unióban a légszennyezés után a második legnagyobb környezeti ártalom a közlekedésből eredő zaj, mely fokozza a stresszel...
Tovább
Az emberi eredetű zajok az állatokra is komoly hatással bírnak. Különösen azokra a fajokra, melyek életében a hangok kiemelt jelentőséggel bírnak a táplálékkeresés, a tájékozódás, a párkeresés, a veszély elkerülése, a túlélés, vagy éppen a dominancia kifejezése terén. Íme, 6 érdekesség az állatvilágból a zaj viselkedésmódosító hatásáról: Az észak-amerikai prérikutyák, melyek gyakorta élnek utak...
Tovább
Ha egy kutya figyelmen kívül hagyja a gazdája parancsait, előfordulhat, hogy nem rossz magaviselete ennek az oka. A kutyák is lehetnek hallássérültek. Az első kutya hallásvizsgálatokat az Egyesült Államokban végezték el, Connecticutban. Ez a tesztelés némileg hasonlít az újszülöttek hallásvizsgálatához. A kutyák koponyájára kis elektródákat helyeznek, majd fülükbe kis hangszórók segítségével...
Tovább
Sokféle tippet hallhatnak a veszélyes vizeket kedvelők arról, hogyan kerülhetnek el egy cápatámadást. Az egyik legújabb tanács: ne hallgass AC/DC-t, ha nem akarod magadhoz vonzani a fehér cápát. Matt Waller évek óta szervez turistáknak cápaetetést a dél-ausztráliai Neptun-szigeteknél. Ausztrália partvidékei a világ legveszélyesebb partszakaszai közé tartoznak, már ami a cápatámadásokat illeti....
Tovább
Az olaj- és gázkitermelő vidékeken fészkelő kékmadarak a poszttraumatikus stressz szindróma jeleit mutatják. A Colorado Boulder Egyetem kutatói úgy találták, hogy az állandó zaj a madarakban ugyanolyan hormonális változásokat idéz elő, mint ami a poszttraumatikus stressztől szenvedő emberek esetében megfigyelhető. A kutatók a mexikói és a hegyi kékmadár, valamint a Myiarchus cinerascens...
Tovább
Ha egy kutya félelemmel vagy szorongással reagál egy hangos vagy váratlan zajra, az azt jelezheti, hogy fájdalmai vannak. Társállatainknál sokszor nem ismerjük fel idejekorán a fájdalommal járó betegségeket, mert nem mutatják ki egyértelműen a panaszaikat. Brazil és brit kutatók új tanulmánya arra világít rá, hogy a zajérzékenység az állatorvos és a gazdi előtt is rejtve maradt fájdalomra...
Tovább
Földünk leghangosabb szárazföldi emlőse a dél-amerikai elterjedésű vörös bőgőmajom. A hímek hangja akár 5 kilométerre is elhallatszik. Vajon, az emberek hangja miért nem képes eljutni ilyen nagy távolságra? Míg az emberek a hangerejüknek csupán 1 százalékát képesek közvetíteni a beszéden keresztül, addig egyes állatok hangerejüknek akár 100 százalékát is ki tudják használni. Mi a titkuk? A nagy...
Tovább
A pókháló segíthet, hogy jobb minőségűek legyenek a jövőbeli hallókészülékek. Egy új felfedezés, melyet ismét az állatoknak köszönhetünk. A New York-i Binghamton Egyetem közelmúltbeli tanulmánya szerint a pókselyem segítségével javítható lenne a hallókészülékek mikrofonjának a minősége. A mai hallókészülékekben ún. nyomásmikrofonok működnek, melyek lényege, hogy a mikrofon membránját a hang...
Tovább
A bájos kis bohóchal – mely faj ismertsége igen nagyot ugrott a Némó nyomában című rajzfilm bemutatása után – veszélyben van, ugyanis ha az óceánok pH-értéke tovább csökken, ezek a halak megsüketülnek. Az ipari forradalom óta a fosszilis tüzelőanyagok égetésével előállított összes CO2 több mint felét az óceán felszívja, így a pH-értéke gyorsabban változik, mint valaha, és ez az óceán savasodását...
Tovább
Minél több méh zümmög egy kolóniában, annál nagyobb zajt csapnak, gondolhatnánk, ám ennek éppen az ellenkezője igaz. Ezt állapította meg nemrégiben egy amerikai tanulmány. A háttérzaj minden élőlény kommunikációját megzavarja, ám az egyes állatok különféle mechanizmusokat fejlesztettek ki ennek leküzdésére. A mézelő méhek a kaptárban a kaptár fala által közvetített rezgések segítségével...
Tovább
Hawaii jellegzetes kókuszpálma ligetei egy nap akár el is tűnhetnek, ha nem sikerül megállítani a pálmalevelekkel táplálkozó bogarakat. A kutatók az akusztika segítségével próbálják alaposabban megismerni ezeknek a bogaraknak az életmódját, táplálkozási szokásait és terjedését. Az ázsiai orrszarvúbogár Hawaiin egy invazív, azaz idegen, nem őshonos faj, melynek jelenlétét 2013 decemberében...
Tovább
A gyöngybaglyoknak nem kell tartaniuk a korosodás okozta halláscsökkenéstől. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint ugyanis természetes módon védettek a hallásromlástól. Hogyan lehetséges ez? Az embereknél a korosodás gyakran jár együtt a hallás fokozatos csökkenésével. Ezzel nem vagyunk egyedül az élővilágban, a jelenség széles körben megfigyelhető az emlősök esetében, többek között...
Tovább
Korábban úgy vélték, a zajos városi környezet alacsony frekvenciájú zajai miatt használnak a madarak magasabb frekvenciákat a kommunikációhoz. Ám kiderült, hogy más is szerepet játszik abban, hogy a tollasok a városokban másként csicseregnek, mint vidéken élő rokonaik. A dániai Koppenhágai Egyetem és a walesi Aberystwyth Egyetem kutatói felfedezték, hogy a városi madarak nem csupán a forgalom és...
Tovább
Ha nincs ötleted, hogyan nyugtasd meg stresszes cicádat, érdemes zenével próbálkoznod. De vajon milyen dallamok hatnak nyugtatóan kedvencedre? A Lisszaboni Egyetem kutatói a kérdés megválaszolása érdekében nem átallottak fejhallgatót tenni cicákra. A portugál tanulmányban egy állatorvosi klinikán vizsgálták, hogyan hatnak a cicákra a különböző műfajú dallamok. Ivartalanítási műtét közben az...
Tovább
Az óceánok savasodása kapcsán legtöbbször arról hallunk, hogy milyen nagymértékben veszélyezteti a meszes héjú állatok fennmaradását. Arról kevesebbet tudunk, hogy a többi tengeri állatra, többek között a halakra, milyen hatása van. Az ipari forradalom óta mintegy 142 milliárd tonnányi emberi tevékenységből eredő szén-dioxidot nyeltek el az óceánok, aminek következtében olyan gyors ütemben...
Tovább
Tudja-e, hogy hogyan hallanak a kígyók?! Cikkünkből kiderül! Tudta-e, hogy mindösszesen 7 és fél perc elegendő ahhoz egy rock koncerten maradandó halláskárosodást szenvedjen?! A hangfalak közvetlen közelében a zajhatás a 120 decibelt is elérheti, ami bizony ilyen következménnyel jár. Tudta-e, hogy a kígyók az állkapocs csontjuk segítségével hallanak?! Ez a részük és egy hagyományos belső fül...
Tovább
Ha azt gondolja, hogy a szobája sarkában vagy az ágya mögött megbúvó, önnel kéretlenül is együtt élő pókjai nem hallják önt, téved. Egy új kutatás felfedte, hogy az eddigi közhiedelemmel ellentétben a pókok igenis képesek akár öt méter távolságból érkező hangokat is észlelni. Az persze a kutatók és a pókokat kedvelők előtt már eddig sem volt titok, hogy a pókok a lábaikon található apró szőrök...
Tovább
Akinek van kutyája, az biztos sokszor elgondolkodott már azon, hogy vajon négylábú barátja mit ért mindabból, amit mond neki. Egy magyar kutatócsoport úgy döntött, hogy utánajár annak, hogy az ember leghűbb társa miként képes feldolgozni az emberi beszédet. Felfedezésük rövid időn belül igazi világszenzáció lett. A kutya több tízezer éve része életünknek, figyel minket, vigyáz ránk, velünk örül...
Tovább
Természetesen nem minden fehér cica nem hall, ám a süketség előfordulási aránya igen magas a körükben. Az egy- vagy kétoldali hallásvesztés – utóbbi a gyakoribb - a fehér szín génjéhez kötötten öröklődik, és a kockázat még nagyobb, ha a cicának kék színű a szeme. Azok a cicák, akiknek az egyik szeme kék, a másik sárga, általában a kék szem oldalán lévő fülükkel nem hallanak. A jelenség már régóta...
Tovább
A hangot, mint mechanikai rezgést a rezgésszám, azaz a frekvencia értéke alapján három csoportba sorolhatjuk: a 20 Hz-nél kisebb infrahangokra, a 20 és 20000 Hz közötti hallható hangokra, melyeket mi, emberek is érzékelünk, és a 20000 Hz fölötti ultrahangokra. Talán a legismertebb, ultrahangokkal kommunikáló állatfaj, a denevér, mely 200 000 Hz magasságú hangokat használ. Ám még ez a lenyűgöző...
Tovább
Nemrégiben kiadták Amerikában az első cicacd-t. A hanghordozón nem nyávogás hallható, hanem négylábúaknak szóló dallamok csendülnek fel rajta! A macskák agyának negyede foglalkozik a hallással, az embereknél ez az arány csak három százalék! Hat évnyi kutatómunka eredményeként jöhetett létre a projekt, amelyben megalkották az első cicáknak szóló hanganyagot. Az eladott cd-k árából természetesen...
Tovább
Bár az iskolában mindannyian úgy tanultuk, hogy a kék bálna a föld leghangosabb állata, azonban ez a cím igazából egy másik nagytestű vízi emlőst, az óriás ámbráscetet illeti meg. Míg a kék bálnák 155 és 188 decibeles hangtartományban képesek egymással „beszélgetni” – amely hangosabb, mint egy felszálló repülőgép hajtóművének hangja – addig az ámbráscet által kibocsátott ún. csettegések hangereje...
Tovább
A zajszennyezés a modern kor embere számára a mindennapi élet részévé vált. A zaj nem csupán egy zavaró tényező, hanem komolyan befolyásolhatja egészségünket: fejfájást, alvászavarokat, fáradtságot, koncentráció- és teljesítménycsökkenést, ingerlékenységet, magas vérnyomást, súlyosabb esetben depressziót is okozhat. Az emberi eredetű zajok azonban nem csak ránk vannak hatással, hanem a körülöttünk...
Tovább
Mindenki hallott már a vakvezető kutyákról, de talán kevesebben ismerik a hallásukban korlátozott embertársainkat segítő négylábúakat. Pedig a világon már elterjedt módja a hallássérültek e fajta integrációja. A hangjelző kutyák segítenek észlelni gazdájuknak a különböző hangokat és zajokat. Érintéssel felhívják a figyelmet olyan hétköznapi jelzésekre, mint az ébresztőóra csörgése, a bejárati...
Tovább
Itthon kevesen tudják, hogy nemcsak vakvezető kutyák dolgoznak nap mint nap gazdájuk életminőségének javításáért, hanem egyre több hallássérült-segítő, vagy más néven hangjelző kutya is él a világon. Feladataik ugyanolyan fontosak, mint vakvezető társaiké, ám az utóbbiakkal ellentétben ők nem a gazdi szemei, hanem azok mindig éber fülei. Az Egyesült Államokban és Európa több országában évtizedek...
Tovább
A 19 éves Li fülfájással fordult orvoshoz. A fájdalom forrása azonban mindenkit ledöbbentett. A kínai férfi csupán azért ment be a kórházba, mert viszketett és fájt a füle. A vizsgálatok során kiderült, hogy azon túl, hogy a hallójáratában egy kifejlett csótány teteme van, a rovar le is petézett Li testében, ezzel 25 lárvát hagyva maga után. Az orvosok ki akarták vizsgálni a beteget, amikor a...
Tovább
Tennesseben, 24 órával egy tornádó pusztítása előtt aranyszárnyú poszáták menekülőre fogták a dolgot és elhagyták a fészekrakó helyüket. Vajon mi késztette erre őket? Egy csoport aranyszárnyú poszáta Tennesseeben láthatóan előre tudta, hogy vihar jön – jóval azelőtt, hogy az aggasztó időjárás jelei megmutatkoztak volna – elhagyták a helyszínt. A madarak elmenekültek 1-2 nappal a 2014. áprilisi...
Tovább
Az ember évmilliók óta úgy határozza meg magát mint a teremtés koronáját, vagyis a valaha volt legfejlettebb fajt. A modern kutatások azonban egyre inkább rávilágítanak arra, hogy bizony nekünk is van mit irigyelnünk az állatoktól. Itt van például a bálnák esete - a tengeri emlősök képesek arra, hogy a víz alatt használt műszerek ellen füleik kevésbé érzékenyre ,,állításával'' védekezzenek. A...
Tovább
A madarak, az emlősökkel ellentétben, nem rendelkeznek külső füllel, mégis képesek érzékelni az őket körülvevő hangokat. Mi az nincs füle, mégis hall? Igen, a megoldás a madár lesz. A müncheni egyetem kutatói arra keresték a magyarázatot, hogy lehetséges az, hogy a szárnyasok külső fül nélkül is képesek a hangokat felismerni. A magyarázat a kissé ovális fejük, ami hasonló módon alakítja a...
Tovább
A kutya, hasonlóan a többi élőlényhez, érzékszervei segítségével észleli környezetét, így szerzi tapasztalatainak jelentős részét. Hallása és egyensúlyszerve testének térbeli helyzetéről is tájékoztatja. A szaglás után a kutya legfejlettebb érzékelése a hallása. Ez utóbbi a más érzékelésekhez viszonyítva különféle élességben fejlődött ki a különböző fajták egyedeinél, s gyengül az előrehaladó...
Tovább
Az egyenlítői vidékek állatvilágának egy részére jellemző, hogy hatalmas fülekkel látta el őket a természet. A nagy fülek nem kimondottan az élesebb hallásért felelnek ezeknél a fajoknál, sokkal inkább klimatizáló szerepet töltenek be. A sivatag és a szavanna állatai nagy fülkagylóiknak köszönhetően jobban le tudják adni a hőt, hogy kevésbé legyen melegük. Félsivatagos területeken elterjedt...
Tovább
Kutatók tanulmányozták a zajszennyezésnek a tengeri állatvilágra, főképpen a halakra gyakorolt hatását. Az eredmények azt mutatják, hogy az állandó zajnak komoly fiziológiai következményei vannak még a csendesnek tartott tenger mélyén is. Ha rászánjuk magunkat arra, hogy összehasonlítsuk a halak hallását a miénkkel, meglepő tény tárul elénk, ugyanis a nálunk sokkal fejletlenebb állatok hallása...
Tovább
Ha a kutyusunk elkezdi gyakrabban vakarni a fülét, mint egyébként, emellé esetleg még rázza is, gyakran oldalra billenti, vagy újabban dörgöli fejének egy oldalát a szőnyegbe, kárpitba, akkor tanácsos őt állatorvoshoz vinni, hogy megvizsgálják a fülét. Súlyosabb fülproblémák esetén, komolyabb tünetek is felléphetnek, mint például az egyensúlyvesztés. Ez más problémák tünete is lehet, úgyhogy...
Tovább
Egészség
Szabadidő
Sport
50+
Kisgyermekek
Tinik
Celebek
Hallásvédelem
Állatvilág
Érdekességek
2014 © Minden, ami hallás Impresszum | Adatvédelem | Állásajánlat
