Pókhálóval a jobb minőségű hallókészülékekért

A pókháló segíthet, hogy jobb minőségűek legyenek a jövőbeli hallókészülékek. Egy új felfedezés, melyet ismét az állatoknak köszönhetünk.

A New York-i Binghamton Egyetem közelmúltbeli tanulmánya szerint a pókselyem segítségével javítható lenne a hallókészülékek mikrofonjának a minősége. A mai hallókészülékekben ún. nyomásmikrofonok működnek, melyek lényege, hogy a mikrofon membránját a hang rezgéshullámai által éri hangnyomás, a rezgéshullámokat a mikrofon alakítja át hangfrekvenciás feszültséggé, amit felerősít, közvetít, végül visszaalakít mechanikai rezgéshullámmá, vagyis hanggá.

A kutatók több rovar hallásának mechanizmusát tanulmányozták. Míg mi, emberek a hangnyomás-ingadozásokat a dobhártya segítségével alakítjuk át mechanikai rezgésekké, addig a rovarvilág állatkái érzékelő szőrökkel hallanak. A pókok, szúnyogok és legyek testét olyan finom szőrök borítják, melyek a levegőben haladó hanghullámokkal együtt mozognak. A kutatók ezt a típusú hallásmechanizmust akarták egy mikrofonon belül megvalósítani.

A pókselyem képes felvenni a levegő sebességét a levegő nyomása helyett, és a hanghullámok segítségével is mozgatható. A háló annyira finom, hogy még az infrahang tartományba tartozó, nagyon alacsony frekvencián, akár 3 Hertzen is mozog. Ez jócskán a hallhatósági küszöbünk alatt van.

A pókháló különösen nagy pontossággal tudja felvenni a légáramlás irányát, melyet a kutatóknak használható elektromos jellé kellett alakítani. Ennek érdekében a pókhálót arannyal vonták be, és mágneses térbe helyezték. Így a kutatók egyszerűen elérték, hogy széles frekvenciatartományban rendkívül kiválóan működő, sokkal hatékonyabb irányítottságú mikrofont hozzanak létre.

A tanulmány azonban a pókokról is elárult valami újat: kitűnő hallásukat valószínűleg nem csak az érzékszőreik, hanem a légáramlásra oly érzékeny hálóik is segítik.