Így hat az óceánok savasodása a halak hallására

• 27.12.2016
• Jáksó Nóra

Az óceánok savasodása kapcsán legtöbbször arról hallunk, hogy milyen nagymértékben veszélyezteti a meszes héjú állatok fennmaradását. Arról kevesebbet tudunk, hogy a többi tengeri állatra, többek között a halakra, milyen hatása van.

Az ipari forradalom óta mintegy 142 milliárd tonnányi emberi tevékenységből eredő szén-dioxidot nyeltek el az óceánok, aminek következtében olyan gyors ütemben savasodnak, melyre az elmúlt 650 ezer évben nem volt példa. A kémhatás 0,1 egységgel csökkent, s ha továbbra is így folytatódik a szén-dioxid kibocsátás, akkor 2100-ra a pH további 0,3-0,4 egységgel fog csökkenti.

Több tanulmány is rávilágított arra, hogy az emelkedett szén-dioxid-szint hatására a halak elveszítik szaglóképességüket, nem tudják a különböző illatanyagokat megkülönböztetni, márpedig ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elkerüljék a nem megfelelő élőhelyeket és a rájuk leselkedő ragadozókat. Hallóképességük hasonlóan döntő szerepet játszik a túlélésükben. A korallzátonyokon élő állatok által kiadott hangok is befolyásolják a halak viselkedését.

A halaknak csak belső fülük van, mely két alapvető funkciót tölt be:

• hangok érzékelése (magas intenzitású és alacsony frekvenciájú hangok, kb. 1000 Hz-ig)
• egyensúlyi funkció, azaz a gyorsulás és a gravitáció érzékelése

A belső fülben lévő, elsősorban kalcium-karbonátból felépülő ún. otolithok veszik fel a hanghullámokat, és közvetítik a hal központi idegrendszeréhez. A magas szén-dioxid-szint megváltoztatja az otolithok növekedését a halak fejlődése során, a kutatók feltételezése szerint így befolyásolhatja a halak hangokra adott reakcióját.

A Bristol Egyetem 2011-es tanulmányában (Biology Letters 2011 Dec 23; 7(6): 917–920.) a savasodás hatását bohóchalakon vizsgálták. A bohóchalak lárvaállapotukban a nyílt óceánban élnek, ifjúkoruktól már a korallzátonyokon keresnek menedéket. Érzékszervi képességeik, többek között szaglásuk és hallásuk segíti őket a tájékozódásban, a kommunikációban, a megfelelő élőhely kiválasztásában, a táplálékszerzésben, a túlélésben.

Bebizonyosodott, hogy azok a fiatal bohóchalak, melyeket a mai körülményeknek megfelelő környezetben neveltek, elmenekültek a ragadozó által kibocsátott hangok hatására, ám azok, melyek az emelt szén-dioxid-szintű környezetben fejlődtek, ezekre a veszélyt jelző hangokra nem reagáltak.

A kutatásban a halakat egy jövőbeli környezetbe tették, és a hatás végzetesnek mutatkozott. Ám a kutatók szerint elképzelhető, hogy az elkövetkező évtizedekben a halak újabb generációi fokozatosan alkalmazkodni tudnak az óceánok savasodásához. Hogy így lesz-e, az a jövő kérdése…