Hogyan befolyásolja a zaj az állatok és a növények életét?

• 03.04.2016
• Jáksó Nóra

A zajszennyezés a modern kor embere számára a mindennapi élet részévé vált. A zaj nem csupán egy zavaró tényező, hanem komolyan befolyásolhatja egészségünket: fejfájást, alvászavarokat, fáradtságot, koncentráció- és teljesítménycsökkenést, ingerlékenységet, magas vérnyomást, súlyosabb esetben depressziót is okozhat. Az emberi eredetű zajok azonban nem csak ránk vannak hatással, hanem a körülöttünk élő állatokra, sőt, még a növényekre is!

A zaj megváltoztatja az állatok kommunikációját, szaporodását, és a túlélési esélyeikre is hatást gyakorol.

Ahogy a zaj megzavarhatja két ember beszélgetését, ugyanez az állatoknál is megfigyelhető, de esetükben a létük is veszélybe kerülhet emiatt. Különösen érzékenyen hat a zaj olyan állatok viselkedésére, melyeknek az életét alapvetően meghatározza az akusztikus kommunikáció.

A Sheffieldi Egyetem tudósai megfigyelték, hogy a verébfiókák túlélését nagymértékben lecsökkentik az erős zajhatások, s valószínűleg ennek is köszönhető, hogy Nagy-Britanniában az 1970-es évek közepe és 2008 között a házi verebek populációja 71 százalékkal hanyatlott - leginkább a nagyvárosokban. A kutatók megállapították, hogy zajos környezetben a tojó nem hallja meg a fiókák éhségjelzéseit, ezért ritkábban eteti őket, következményként a fiókák alultápláltak, gyengébbek, kevésbé életképesek lesznek.

A háborítatlan környezet döntő tényező a sikeres párválasztásban is. Az Észak-Amerikában élő koronás harasztjáró nevű madárfaj hímje csendesebb környezetben sokkal könnyebben talál párt, mint zajos vidékeken, ugyanis a tojó előnyben részesíti a nyugodt környezetet. Védett madarunkról, a vörösbegyről is megállapították, hogy az erős zajhatás hátrányosan befolyásolja a párválasztásukat és szaporodásuk sikerességét. A hímeknek két választása van ugyanis, vagy elkerülik a zajforrást, vagy megváltoztatják az éneküket a zajos környezetnek megfelelően. Minél nagyobb a háttérzaj, a madarak annál inkább módosítják a viselkedésüket. A tojók általában jobban szeretik az alacsony frekvenciájú, hosszabb és összetettebb dallamokat, ám az emberi zajhatások miatt a hím éneklése rövidebbé és egyszerűbbé válik, ezáltal korlátozódik azon tulajdonságoknak a kifejeződése, melyek alapján a tojó kiválasztja a megfelelő hímet, ami az eredményes párválasztáshoz nélkülözhetetlen. Nem véletlen tehát, hogy a legforgalmasabb utak mentén figyelhető meg a legalacsonyabb egyedsűrűség.

Egyes tavi békákat is annyira megzavar a motor vagy éppen a repülőgép zaja, hogy ahelyett, hogy felerősítenék, inkább lecsökkentik hívó hangjukat.

Zajos környezetben a zsákmányállatok is könnyebb prédát jelentenek a ragadozók számára. Az emberi eredetű zajok elfedik a ragadozó által keltett neszeket, és megosztják a zsákmányállatok figyelmét, emiatt azok kevésbé éberek a veszélyre. Ezt több állatfajnál is kimutatták, például remeteráknál, halaknál és madaraknál is. Korallzátonyon élő halaknál megfigyelték, hogy az elhaladó hajók motorzaja olyan stresszt vált ki náluk, hogy kétszer nagyobb valószínűséggel válnak ragadozók áldozatává. A vizek zajszintje világszerte nő, s ez a halak táplálkozására is hatást gyakorol, rontja a koncentrációjukat, és ügyetlenebbé válnak a táplálékszerzésben.

Bár a ragadozókat is zavarhatják a zajok, ők vélhetően többet profitálnak abból, hogy a zsákmányállatok figyelme megoszlik, és nehezebben észlelik a közelgő veszélyt.

Az emberi eredetű zajok közvetetten még a növények életét is befolyásolják. Ez irányú kutatásokat Új-Mexikóban végeztek, ahol több ezer földgáz-kút működését biztosító kompresszorok hatását vizsgálták. A kompresszorok dübörgése hatalmas zajterhelést jelent a környezet számára. Az egyik kísérletsorozatban a kéttűs diófenyő magvait szórták szét. A magvakat egerek, mókusok, nyulak és madarak is szívesen fogyasztják. A zajhatás szempontjából két állatfajnál lehetett egyértelműen megállapítani, hogy mely területek kedveli elsősorban. Míg az egerek a zajosabb régiókat keresték fel sűrűbben, addig egy madárfaj, a bozótszajkó, a csendesebb helyeket látogatta. A különbség, hogy a fenyőmagvak az egerek bélcsatornájában való utazást nem élik túl, míg a bozótszajkó elássa a magvakat, hogy egész évben táplálékhoz jusson. A fenyő számára tehát egyértelműen előnyösebb a csendes élőhely, ahol nem véletlenül négyszer nagyobb számban fordul elő.

Egy másik kísérletben részt vevő növény számára viszont a zaj meglepő módon előnyösnek bizonyult. A skarlátvörös giliával végzett vizsgálatok rámutattak, hogy a növény egyik fontos beporzója, a feketetorkú kolibri ötször többször látogatta meg a zajos területeken kitett virágutánzatokat, mint a csendes területekre kihelyezetteket. Ennek oka, hogy az itt élő bozótszajkó, mely nagy veszélyt jelent a kolibri fiókákra, elkerüli a zajos vidékeket, ezért ezeken az élőhelyeken a kolibri és a növény is profitál a zajból.

Sajnos azonban, a legtöbb esetben ilyen pozitív kapcsolat nem mutatható ki, s bár kevés az ez irányú tudományos vizsgálatok száma, az biztosan kijelenthető, hogy az emberi eredetű zajok a világ számos pontján befolyásolják az állatok és a növények életét, és hozzájárulnak számos faj hanyatlásához.