Akinek van kutyája, az biztos sokszor elgondolkodott már azon, hogy vajon négylábú barátja mit ért mindabból, amit mond neki. Egy magyar kutatócsoport úgy döntött, hogy utánajár annak, hogy az ember leghűbb társa miként képes feldolgozni az emberi beszédet. Felfedezésük rövid időn belül igazi világszenzáció lett.
A kutya több tízezer éve része életünknek, figyel minket, vigyáz ránk, velünk örül vagy szomorkodik, és persze nap mint nap hallja, ahogy egymással vagy épp hozzá beszélünk. Többek közt a beszéd az, ami megkülönböztet minket az állatvilágtól, de vajon mi vagyunk-e az egyetlenek, akik értik is a szavak jelentését. Andics Attila agykutató, az ELTE Etológia Tanszékének és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának munkatársa szerint a válasz: nem.
Az Andics és csapata a világon elsőként vizsgálta meg, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet, eredményeiket pedig szinte rögtön több európai napilap és folyóirat is közölte idén nyáron. A kutatásban tizenhárom családi kutyát tanítottak meg arra, hogy teljesen mozdulatlanul feküdjenek egy fMRI készülékben, miközben kiképzőjük beszédét hallgatták. A kutyáknak egyrészt dicsérő szavakat mondtak, dicsérő és semleges hangsúllyal, másrészt számukra jelentés nélküli kötőszavakat, szintén dicsérő és semleges hangsúllyal. A kutatócsapat mindeközben azt vizsgálta, hogy mely agyterületek különítik el a jelentéssel bíró szavakat a jelentés nélküliektől, illetve a dicsérő intonációt a nem dicsérőtől.
Amit találtak, az nagyon meglepő volt. A magyar szakemberek arra jutottak, hogy a kutyáknak – csakúgy, mint nekünk, embereknek – az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk azt. Ezt a kutatók a projekt honlapján a következőkkel magyarázzák: „A kutyák a bal agyféltekéjük segítségével dolgozzák fel a szavak jelentését, míg az intonáció értelmezésére egy jobb féltekei területet használnak. Mindez arra utal, hogy a szavak feldolgozását támogató neurális mechanizmusok már sokkal korábban kialakultak az evolúció során, mint azt eddig gondoltuk, és nem csak az emberi agyra jellemzőek. Vagyis ha mindennapi életük során elég gyakran hallanak emberi beszédet – a családi kutyák pedig épp ilyen környezetben élnek –, a szójelentés reprezentációi megjelenhetnek az agyban, még egy beszédre képtelen, nem főemlős faj esetében is”.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a szóbeli dicséret aktiválta a kutyák jutalomközpontját is – azt az agyterületet, ami az embernél az örömszerző ingerekre (pl. evés, szép zene) reagál. Ez azt mutatja, hogy a kutyák számára a kedves szóbeli dicséret is jutalmazó lehet. Érdekes módon azonban a jutalomközpont csak akkor volt aktív, ha a kutyák dicsérő jelentésű szavakat hallottak dicsérő intonációval, ha csak a szójelentés vagy csak az intonáció volt dicsérő, akkor nem. Vagyis a kutyák hozzánk hasonlóan nemcsak, hogy el tudják különíteni azt, amit mondunk, attól, ahogyan mondjuk, de arra is képesek, hogy a kettőt kombinálva társítsanak jelentést a hallottakhoz.
A kutatás fontos tanulsággal szolgál az emberre vonatkozóan is. „Eredményeink új megvilágításba helyezik elképzeléseinket arról, hogy hogyan jelenhettek meg a szavak a nyelvi evolúció során. Lehet, hogy kizárólag az emberek használnak szavakat, de ez nem azért van, mert csak a mi agyunk képes feldolgozni őket, hanem mert a szó emberi találmány” – magyarázza Andics.
A cikk és az idézetek forrása: kutyaetologia.elte.hu
Egészség
Szabadidő
Sport
50+
Kisgyermekek
Tinik
Celebek
Hallásvédelem
Állatvilág
Érdekességek
2014 © Minden, ami hallás Impresszum | Adatvédelem | Állásajánlat
