Földünk leghangosabb szárazföldi emlőse a dél-amerikai elterjedésű vörös bőgőmajom. A hímek hangja akár 5 kilométerre is elhallatszik. Vajon, az emberek hangja miért nem képes eljutni ilyen nagy távolságra?
Míg az emberek a hangerejüknek csupán 1 százalékát képesek közvetíteni a beszéden keresztül, addig egyes állatok hangerejüknek akár 100 százalékát is ki tudják használni. Mi a titkuk? A nagy hangmagasság, a szélesre nyitott száj és a testtartás ügyes kiaknázása a hatékony hangközvetítés érdekében: ezek mind olyan tényezők, melyek egyikére sem képesek az emberek.
A Utah Egyetem egyik legújabb tanulmánya arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon az emberek valaha is képesek lesznek-e ugyanolyan nagy hatótávolságú hangközvetítésre, mint amelyet az állatok olyan sikeresen alkalmaznak évmilliók óta.
Még a nálunk sokkal kisebb, röplabda nagyságú madarak és emlősök is tudnak olyan hangosan kiabálni, mint mi, emberek, elsősorban azért, mert esetükben a hangok sugárzása sokkal hatékonyabb.
A hangképzésnél mi az ajkakat, a nyelvet és az állkapcsunkat használjuk. Az érthetőség miatt világosan meg kell különböztetnünk a mássalhangzókat és magánhangzókat, amihez elsősorban alacsony frekvenciákat használunk. Ám az állatoknál erre nincs szükség, az ő céljuk nem a hangok megkülönböztetése, hanem hogy minél távolabbra eljuttathassák a hangjeleiket, amihez magasabb frekvenciákat használnak. Ráadásul nem csak a szájukat vagy csőrüket tudják nagyobbra nyitni, és terelőlemezként használni a hangok felerősítésére, hanem egyes fajok speciálisan átalakult hangképzőszerve, bőgőmajmoknál például az ún. torok-hangdob is segíti a hangok felerősítését. Az ember sosem lesz képes elérni, hogy önerőből valaha is olyan messzire elhallatszó hangokat adjon ki a száján, mint ezek az állatok - a biológia egyszerűen nem engedi.
Egészség
Szabadidő
Sport
50+
Kisgyermekek
Tinik
Celebek
Hallásvédelem
Állatvilág
Érdekességek
2014 © Minden, ami hallás Impresszum | Adatvédelem | Állásajánlat
