Korunk egyik, a gyermekeket is érő, kimutatható egészségkárosító hatása az egyre nagyobb környezeti zajterhelés.
Míg a társadalom már védekezik a lakókörnyezetet és a dolgozó embereket érő zaj ellen, a szabadidőben a zaj-zene által történő (ön)károsításnak nincs gátja, szabályozása. A szórakozóhelyeken, főleg zárt térben a néző-hallgató közönség, továbbá a zenészek és a hang technikusok szinte korlátlanul károsíthatják hallószervüket. A hallgatók a hang technikusok, a zenészek, a műsorrendezők ízlésének, hallási-hallgatási szokásainak vannak kitéve. A hangerősítést végzők pedig a közigényre, közízlésre, ennek kényszerítő hatására hivatkoznak. A divatot követők nem törődnek az akut és később jelentkező egészségkárosító hatásokkal és az ebből adódó, a társadalmat érő anyagi és immateriális kárral.
A felnőttek számára rendezett nyilvános események, diszkók (diszkotékák) túlméretezett hangerősítése ellen hatékonyan fellépni jelenleg szinte lehetetlen. Ők maguk felelnek saját egészségükért, hallásukért is, így aktívan tehetnek (tehetnének) valamit hallásuk védelmének érdekében. Más a helyzet a túl hangos gyermekműsorokkal.
A gyermekrendezvényeken felhangzó nagy hangerővel kisugárzott akusztikai jelek, továbbá az egyéni fülhallgatós zenehallgatásra kialakított készülékek (személyes hanglejátszók) nagy hangerőn történő használata rövid és hosszú távon is mérhető halláskárosodást okoz. A gyermeket érő zajnak egyéb egészségkárosító hatása is ismeretes: figyelemzavar, tanulási zavar, magatartási eltérés, a keringést és az emésztést érintő megbetegedés.
A gyermekek nem képesek felmérni, mennyire káros a nagy hangerő, a tanárok és a szülők pedig ritkán tiltakoznak a hangtechnika rendszeres túlkapása ellen. Ennek következményeképpen károsodik a gyermekek hallása, és egyben megszokják a zene, a beszéd, általában a műsorok túl hangos hallgatását, azaz auditív szokásaik rossz irányba terelődnek. A zajban "szocializált" szülők és nevelők már maguk sem veszik észre ezt a környezeti ártalmat, gyermekeiket nem óvják. Így a helytelen hallási szokások "újratermelődnek": a zajra érzéketlen, a túlzott hangerőt "normálisnak" tekintő szülők piciny gyermekeiket a hátukon és babakocsiban popkoncertekre viszik, az iskolai rendezvények csivitelő gyermekseregét nem csendre szoktatják, hanem hangerősítő segítségével túlharsogják. A multiplex filmszínházak a gyermekfilmeket a felnőtt akciófilmek hangerejével közvetítik, gyermekműsorok zenekari zenészei saját rossz hallási szokásaiknak (és halláscsökkenésüknek) megfelelően erősítő berendezéseiket ugyanúgy használják, mint a rock koncerteken. Gyermekműsorok moderátorai a gyermekeket versenyszerű üvöltésre motiválják.
Az egészséget károsító, egyre terjedő és veszélyesen növekvő hangerősítési gyakorlatnak visszafogására jelenleg az országban semmilyen szabályozás nincs. Még figyelemfelhívó információ sem jelenik meg sehol.
Az MTA AOB akciótervet dolgozott ki a gyermekrendezvények hangerősítésének szabályozása céljából, a gyermekek hallásvédelme és hallásnevelésük érdekében.
A munka célja jogi szabályozást előkészíteni a gyermekek hallásának védelme érdekében.
Az előkészítő munkához három szakértő csoport alakult: az orvos szakértői csoport, az akusztikus szakértői csoport és a társadalmi mozgósítás, informatika szakértői csoport.
Az orvos szakértői csoport feltárta a nemzetközi orvosi tudományos hátteret, valamint a magyarországi ide vonatkozó tudományos eredményeket. Otoakusztikus emisszióval objektív hallásküszöb-mérést végeznek gyermekeknél a különböző hangosságú rendezvényeken.
Az akusztikus szakértő csoport mérnökei széleskörű adatgyűjtés elvégzését kezdték meg, és folytatását tűzték ki célul. A kitűzött cél az információgyűjtés a gyermekeket egy-egy napon érő zajterhelésről, és arról, hogy az egyes rendezvények milyen többletterhelést jelentenek. Feladatuk egységes mérési eljárást kidolgozni, amely biztosítja a szükséges pontosságot és a mérések megbízható reprodukálhatóságát.
A társadalmi mozgósítás, informatika szakértő csoport feladata a kezdeményezés mozgósítási lehetőségeinek feltárása, továbbá információk szolgáltatása a már létrehozott www.ovdafuled.hu internetes felületen.
Az akusztikus szakértő csoport már ez ideig is, számos különböző típusú gyermekrendezvényen végzett méréseket. Számos olyan rendezvény volt, ahol az átlagos zajterhelés értéke a 94-95 dB-t, valamint a csúcs hangnyomásszint érték a 117 dB-t is elérte. Ezek a szintek mindenképpen veszélyeztetik a gyermekek hallását. Természetesen voltak olyan magas színvonalú, élőzenés koncertek, ahol az átlagos hangterhelés értékek 80 dB alatt voltak, mégis az előadás a gyerekek és felnőttek számára is igen élvezhető volt. Ezen a szinten károsodás nélkül hosszabb időn keresztül is hallgatható a zene, ha nincsenek benne jóval nagyobb hangnyomásszintű impulzusok.
A károsodás hatása függ attól, hogy milyen jellegű és milyen időtartamig ható hangbehatásról van szó, továbbá attól is, hogy a gyermekek teljes napi (heti) terhelésekre mennyi, hiszen kumulált hatásról van szó.
A kezdeményezésben a gyerekműsorok előzetes besorolását javasoljuk megadott hangerősségi kategóriák szerint (hasonlóan a műszaki termékek energiafogyasztási kategóriáihoz). Így a gyerekek, szülők előre információt kapnának arról, hogy az általuk meglátogatni kívánt eseményen várhatóan milyen nagy zajterhelést kapnak. A besorolásnál az átlagos várható hangnyomásszinteket és a csúcsértékeket, azok időtartamát vesszük figyelembe.
2014 © Minden, ami hallás Impresszum | Adatvédelem | Állásajánlat