A 10 legirritálóbb hang
Czicze Andrea · · 3 perc olvasás
Amikor arról kérdezik az embereket, hogy mi számukra a legkellemetlenebb hang a világon, szinte már amolyan klisé, hogy elsőként a táblán végighúzott köröm hangját mondják. Valóban kevesen lehetnek azok, akik ne sorolnák be ezt a legutáltabb hangok közé, de vajon milyen irritáló zajok intézhetnek még támadást fülünk és idegeink ellen. Pár éve angol neurológusok egy csoportja vizsgálta meg a kérdést, és a sok érdekes kutatási eredmény mellett sikerült felállítaniuk az elviselhetetlen hangok Top 10-es listáját is.
Bár mindannyian mások vagyunk, mégis vannak olyan hangok, amelyek egyformán kellemetlenek mindenki számára. A 2012-ben közétett kutatásban résztvevő orvosok nem bízták a véletlenre annak megállapítását, hogy mit tart a ma embere leginkább fülsértőnek. Hosszas előkészületek után 74 különböző hangot játszottak le önkénteseknek, akiknek agyműködését MRI-készülékkel vizsgálták a kísérlet alatt. A tesztek végén az agyi reakciókból képesek voltak sorrendbe állítani a fülünket leginkább zavarókat, melyekből az első tízben az alábbi hangok, illetve hangforrások szerepelnek:
- Üvegen végighúzott kés
- Tányéron csúszkáló villa
- Csikorgó kréta a táblán
- Üvegvágó
- Táblát kaparó körmök
- Női sikítás
- Sarokcsiszológép
- Kerékpár hirtelen behúzott fékjének nyikorgása
- Gyereksírás
- Elektromos fúró
A lista összeállításán túl azonban az orvosok körében még érdekesebb volt az a felfedezés, hogy a fülünket bántó hangok nemcsak megnövelték a vér áramlását a hallókéregben, hanem az agy félelemközpontját, az amygdalát is működésbe hozták, amely azért volt kulcsfontosságú ebben a kísérletben, mert a szakemberek az amygdala heves reakcióiból következtettek arra, hogy melyik hangot érzékelték a vizsgált személyek kellemetlenebbnek a másiknál.
A válaszok további kérdéseket is hoztak, például azt, hogy miért reagál az amygdala ennyire érzékenyen ezekre a hangokra? Korábban az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy azért, mert ezek a hangok – melyek kivétel nélkül a 2000 és 5000 Hz közötti frekvenciatartományban mozognak - hasonlítanak leginkább főemlős rokonaink riasztó jelzéseire, így mikor halljuk őket, akkor automatikusan bekapcsol agyunk érzelmi-indulati központja, amely az evolúció során megtanulta, hogy ha ilyen hangot hall, akkor az valamilyen veszély közeledtét jelzi. Ez a hipotézis azonban később megdőlt, hisz egy másik kísérletben gyapjasfejű tamarinoknak (más néven Liszt-majmocskák) is lejátszották például a táblát karistoló körmök hangját, és reakciójuk semmiben sem különbözött attól, ahogy akár a fehér zajra reagáltak.
A legújabb elmélet ennél jóval egyszerűbb. A szakemberek az emberi fül formáját és szerkezetét teszik felelőssé azért, hogy egyes hangokat jóval irritálóbbnak vélünk. Szerintük fülünk képes a bizonyos frekvenciába eső hangokat „felhangosítani” addig a fokig, amely akár már fizikai fájdalmat is okozhat. Ez különösen igaz a 2000 és 5000 Hz frekvenciatartományba eső hangokra, amely spektrumba ugye a legkellemetlenebb hangok is tartoznak. A fájdalomérzetet később agyunk összekapcsolja az azt kiváltó hanggal, és ez automatikusan elvezet ahhoz, hogy ha legközelebb újra találkozunk vele, akkor az azt agyunk rögtön kellemetlennek könyveli el.
A téma a mai napig foglalkoztatja a szakembereket, különösen a pszichoakusztika területén dolgozó orvosok folytatnak izgalmas kutatásokat. Legfőképpen azt szeretnék megfejteni, hogy miért a fentebb leírt frekvenciatartomány hangjaira a legérzékenyebb az emberi fül, továbbá a hallókéreg és az amygdala kommunikációjának bonyolult kapcsolati hálója is kibogozásra vár még. A zavaró hangok első tíz helyezettjében azonban nem történt változás az elmúlt évek alatt, így aki nem akar libabőrös hátat, az semmiképp se fogjon például egyszerre a kezébe kést és üvegpalackot, de lehetőleg a sarokcsiszolótól is menjen olyan messzire, amilyenre csak tud.
Kapcsolódó cikkek
Sokkal korábban hanyatlik az elme a hallásromlás miatt, mint hittük
Már a hallásromlás legkorábbi szakaszában megkezdődhet a szellemi hanyatlás. A Columbia Egyetem Vagelos Orvosi és Sebészeti Főiskola kutatóinak új tanulmánya rávilágít, hogy már akkor elkezdődhet elménk leépülése, mikor a hallásunk még teljesen normálisnak tűnik.
Érdekességek · 2021. január 6.
Ilyen kis idő kell az agynak egy ismerős zene felismeréséhez
Az agyunknak mindössze 100-300 ezredmásodpercre van szüksége ahhoz, hogy felismerjen egy ismerős dallamot. A University College London új tanulmánya bizonyítja, hogy az elménk milyen mélyen megőrzi kedvenc dalainkat.
Érdekességek · 2021. január 6.
Hallási hallucináció: nem mindig jelez betegséget
A hangok hallása legtöbbször nem utal skizofréniára, mégis sokszor tévesen ezt a diagnózist állítják fel.
Érdekességek · 2020. november 6.
Hány hangot tudunk hallani egyszerre?
Bár a hallásunk korántsem olyan éles, mint egyes állatfajoké, agyunk lehetővé teszi, hogy sokkal több hangot azonosítsunk be, mint bármely más faj. De vajon hány hangot tudunk egyszerre meghallani?
Érdekességek · 2020. szeptember 1.