A hallásunk is fontos része a nyelvtanulásnak

  • 21.11.2016
  • Bordohányi Alexandra

Ma már rengeteg nyelvkönyvet, képes szótárt, egynelvű szótárt találunk a könyvesboltok polcain, és a digitális világban is egyre több az olyan alkalmazás, amely nyelvtanítási céllal született, de az írott szöveg és akár ezeknek a vizuális ábrázolása mégsem elegendő ahhoz, hogy elsajátítsunk egy nyelvet, ehhez a hallásunkra is szükség van. A nyelvtan tanulásához, a szókincs fejlesztéséhez és a hallott szövegértéshez is szükségünk van arra, hogy hallgassuk az adott idegen nyelvet, a passzív hallgatással pedig – például mint a filmnézés, zenehallgatás, idegen nyelvű rádióműsorok hallgatása – tudjuk javítani a kiejtésünket, és megtanulhatunk néhány olyan kifejezést is, ami a könyvekből, a nyelvórákon nem biztos, hogy előkerülne.

A csendes nyelvtanulási szakasz

Sok nyelvész egyetért abban, hogy a nyelvtanulás – akár felnőtt, akár gyermekkorban – hasonlóan működik, mint amikor kisbabaként, kisgyermekként próbáljuk elsajátítani az anyanyelvet, tehát van egy olyan fázisa, amikor csak hallgatjuk a beszédet, majd megpróbáljuk leutánozni a hallottakat. Ez ad ugyanis egy biztos alapot a nyelvtani alapszerkezetek megismeréséhez, hogy hogyan épül fel egy adott nyelv, és a szókincsünket is ezzel a módszerrel tudjuk a leginkább megalapozni, nem pedig úgy, ha a szavak olvasás utáni megtanulásával próbálkozunk először, az idegen nyelvek esetében pedig ha az írás-olvasást kiegészítjük az érzékszervi tanulással, azzal sokkal gyorsabb lehet a nyelvtanulás folyamata, és mélyebben rögzül majd a tudás.

A hallás utáni szövegértés fejlesztése

Fürész-Mayernik Melinda baba- és gyermek angol oktató, tanácsadó, az Angol Kalauz program alapítójának elmondása szerint a nyelvórákon előkerülő hallás utáni szövegértési feladatok, a megfelelő beszédértés elsősorban nem a sikeres nyelvvizsga miatt fontos, sokkal inkább azért, mert anélkül nem értenénk a nyelvet, így nem is nagyon tudnánk kommunikálni, és nem értenénk, hogy mire is kellene reagálni. – A négy alapkészség – hallás, beszéd, olvasás, írás – elsajátításának sorrendjén is múlik az, hogy egy nyelvet sikeresen tanulhassunk meg: a hallás ezek közül az első a sorban, ugyanis ezzel érzékeljük a nyelv ritmusát, dallamát, hangzását – magyarázta az oktató.

Véleménye szerint a hallás utáni szövegértéssel gyakran van problémája a nyelvtanulóknak, de ez a képesség is fejleszthető. – A szövegértési problémákon lehet segíteni például azzal, ha először csak meghallgatjuk a szöveget, ismerkedünk a nyelvezettel. Főként a gyerekek nyelvtanításában szoktam javasolni, hogy a hallott szöveghez mutassunk nekik képeket, vagy rajzolják le a szöveget, de a felnőtteknek is segíthet, ha a vizualitást is összekötik a hallással. A feladatok után pedig érdemes még egyszer meghallgatni a szöveget, és leellenőrizni a megoldásokat. Idősebb gyerekeknél, és felnőtteknél, ha párban tanulnak, érdemes kérdéseket feltenni és azokra válaszolni, igaz-hamis állításokat eldönteni, mondatokat sorba tenni, hibás állításokat kijavítani, és beszélgetni az adott szövegről – tette hozzá Fürész-Mayernik Melinda.

Egészség

Szabadidő

Sport

50+

Kisgyermekek

Tinik

Celebek

Hallásvédelem

Állatvilág

Érdekességek

Infografikák