Egy különös képesség: a színhallás
Jáksó Nóra · · 2 perc olvasás
A szinesztézia görög eredetű szó, az idegen szavak és kifejezések szótára szerinti jelentése az élettanban: a meglévő érzékeléshez egy másiknak a társítása anélkül, hogy annak valóságos ingere lenne. Egyik leggyakoribb formája a színes hallás vagy színhallás, amikor is az egyes hangok színérzetet váltanak ki.
A legtöbb ember számára a szinesztézia egyfajta fantasztikus, lenyűgöző képességet jelent. A szakértők szerint nehéz megbecsülni, hogy a népesség hány százaléka tapasztalja, mivel az életük része, sokan észre sem veszik magukon ezt a jelenséget. Egy teória szerint valaha mind szinesztéziásak voltunk csecsemőkorunkban, ám ezt a különös érzékszervi inger-összekapcsolódást a normál fejlődés során elveszítettük.
A színhallás képességével rendelkezők, amikor hangokat hallanak, automatikusan és akaratlanul színeket kapcsolnak a hangélményhez. Furcsa lehet, hogy valaki zenehallgatás közben színeket lát, ám azok számára, akik ezzel együtt nőttek fel, teljesen természetes jelenség. Különösen gyakori az abszolút hallással rendelkezők között.
A színhallás elképesztően változatos, vannak, akik valóban maguk előtt látják a térben a színt, míg másoknál pusztán a lelki szemeik előtt jelenik meg. Van, akinél mindenféle audiális inger színérzetet vált ki, van, akinél csak a zene, a dallamok vagy éppen a hangmagasságok, egyeseknél pedig csak a beszédhang, illetve a hallott szavak.
A színhallás a tehetséges művészek körében igen gyakori. A neves szinesztéziások között találjuk híres zeneszerzőnket, Liszt Ferencet is. Amikor Weimarban karnagy lett, a zenekar kezdetben azt hitte, hogy Liszt Ferenc csak tréfál, amikor arra kéri őket, hogy játszanak kissé kékebben, vagy, hogy vegyék figyelembe, hogy az adott hang sötétlila. Később kiderült, hogy a zeneszerző valóban látta ezeket a színeket.
Kapcsolódó cikkek
Sokkal korábban hanyatlik az elme a hallásromlás miatt, mint hittük
Már a hallásromlás legkorábbi szakaszában megkezdődhet a szellemi hanyatlás. A Columbia Egyetem Vagelos Orvosi és Sebészeti Főiskola kutatóinak új tanulmánya rávilágít, hogy már akkor elkezdődhet elménk leépülése, mikor a hallásunk még teljesen normálisnak tűnik.
Érdekességek · 2021. január 6.
Ilyen kis idő kell az agynak egy ismerős zene felismeréséhez
Az agyunknak mindössze 100-300 ezredmásodpercre van szüksége ahhoz, hogy felismerjen egy ismerős dallamot. A University College London új tanulmánya bizonyítja, hogy az elménk milyen mélyen megőrzi kedvenc dalainkat.
Érdekességek · 2021. január 6.
Hallási hallucináció: nem mindig jelez betegséget
A hangok hallása legtöbbször nem utal skizofréniára, mégis sokszor tévesen ezt a diagnózist állítják fel.
Érdekességek · 2020. november 6.
Hány hangot tudunk hallani egyszerre?
Bár a hallásunk korántsem olyan éles, mint egyes állatfajoké, agyunk lehetővé teszi, hogy sokkal több hangot azonosítsunk be, mint bármely más faj. De vajon hány hangot tudunk egyszerre meghallani?
Érdekességek · 2020. szeptember 1.