Halláskárosodás Európában – Mit mondanak a számok?

• 03.12.2017
• Jáksó Nóra

A Nagyothallók Európai Szövetségének (EFHOH) becslése szerint 51 millióra tehető a halláscsökkenéssel élők száma az Európai Unióban. Ez nagyjából azt jelenti, hogy minden tizedik embernek gond van a hallásával.

Hány embert érint a halláskárosodás valamilyen formája az elmúlt évek statisztikái szerint?

• Németország: 10,2 millió
• Nagy-Britannia: 10 millió
• Franciaország: 6 millió
• Spanyolország: 3,5 millió (becslések szerint)
• Hollandia: 1,6 millió
• Ausztria: 1,6 millió (becslések szerint)
• Svédország: 1,4 millió
• Belgium: 1,34 millió
• Lengyelország: 1 millió
• Dánia: 800 000

Sajnos, a statisztikai adatgyűjtések igen eltérőek, egyes kimutatások szerint a helyzet ennél is súlyosabb, és nem 10, hanem 16 százalék is lehet a halláscsökkenéssel élők aránya az EU-ban. Hazánkban minden tizedik embernek van valamilyen mértékű probléma a hallásával.

Ahogy egyre jobban öregszik Európa népessége, a halláskárosodottak száma is növekszik, ám ez annak is köszönhető, hogy a környezeti zajok és a hangos zenehallgatás következtében egyre fiatalabb korosztályoknál jelentkezik halláscsökkenés. A tizenévesek és fiatal felnőttek fokozottan ki vannak téve a halláskárosodás kockázatának a nem biztonságos hangerejű zenehallgatás, okostelefonok, MP3-lejátszók, továbbá a zajos szórakozóhelyek, diszkók, bárok, éjszakai klubok és zajos események miatt.

Az Egészségügyi Világszervezet 2015-ben közép- és magas jövedelmű országokból származó adatokat elemezve úgy találta, hogy a 12-35 év közöttieknek csaknem 50 százaléka van kitéve kockázatos hangerőnek az audioeszközök által, és nagyjából 40 százalékuk a szórakozóhelyek miatt. Mekkora a veszélyes hangerő? Például 85 dB 8 órán át, vagy 100 dB 15 percig. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy nagyobb mértékű halláscsökkenés jellemző azokra a fiatalokra, akik havonta több mint három alkalommal mennek diszkóba.

Az MP3-lejátszók és okostelefonok csakis azért jelentenek kockázatot a hallásra, mert a fiatalok nap mint nap órákon át sokszor túl nagy hangerővel hallgatnak velük zenét. Pontosan ez a fajta zenehallgatási szokás az, mely károsíthatja a hallást, és már rövid idő alatt is akár 30 dB-es küszöbeltolódást is kiválthat, azaz a hallás érzékenységének átmeneti romlását. De ezeknél az eszközöknél is nagyobb kockázatot jelentenek a diszkók és a koncertek, hiszen előbbieknél nem ritka a 112 dB-es hangerő, utóbbiaknál pedig még ennél is magasabb lehet.

A zenének mindig is fontos helye volt a fiatalok életében, de napjainkban szinte állandóan ott van a fülhallgató a fülükben, és ha ehhez hozzáadódik a zajos koncertek és szórakozóhelyek hatása, akkor elmondható, hogy soha korábban nem volt olyan nagy a hallásromlás kockázata, mint manapság.

Aki zümmögő, csengő hangokat hall, jobb, ha azonnal letekeri a hangerőt, gondoskodik zajos helyen a hallása védelméről, és szakemberhez fordul.