Hallásrekorderek - Az állatvilág legjobban halló egyedei

18-20 kHz-es (kilohertz) a rezgéstartomány, melyet egy egészséges ember maximálisan érzékelni tud, de még hű társunk, a kutya is jócskán lemarad 46 kHz-es hallásával az állatvilág abszolút rekorderéhez képest. A sokáig csúcstartónak hitt denevért pedig saját prédái taszították le a dobogó harmadik fokára.

5. Vakond

A legjobban halló állatok között feltétlenül meg kell említenünk a vakondot és a kisebb rágcsálókat. Ezeknek az állatoknak rendkívül érzékeny, 100 kHz-es hallása a denevérhez hasonlóan a táplálék megszerzésének céljából alakult ki. Mivel a rágcsálók étlapján gyakorta szerepelnek rovarok, fontos, hogy azok finom mozgását meghallják a föld alatt. A vakondnak ugyan külső hallójárata nem fejlődött ki, de a föld alatt erre nincs is szüksége – a föld ugyanis jobban vezeti a hangokat, mint a levegő. Tökéletes hallása és szaglása segítségével könnyedén felderíti a földigilisztákat.

4. Delfin

A földalatti élőlényekhez hasonlóan a víz alatti emlősök hallása is kiváló, mely a tájékozódásban és a táplálkozásban van a leginkább hasznukra. A bálnák és a delfinek hallása az evolúció során 140 kHz-en maximalizálódott. A delfinek folyamatos ultrahang kibocsájtással mérik be az objektumokat a víz alatt, ezért a vadászatban hallásuké a főszerep. A legtöbb delfinfaj nappal vadászik, közel a vízfelszínhez, ám hihetetlenül érzékeny hallásának köszönhetően a kardszárnyú delfin még éjszaka, a zavaros vízben is képes megtalálni áldozatát.

3. Denevér

150 kHz-es hallásával sokáig a denevért gondolták az állatvilág legjobban halló egyedének. A delfinekhez hasonlóan a denevért is ultrahang kibocsájtás segíti a tájékozódásban és prédája helyzetének bemérésében. A denevér éjszakai vadász, hiszen zsákmányállatai többségében éjjel aktív rovarok. Bár látása nagyon rossz, a száján kibocsájtott ultrahangoknak köszönhetően még kevés fényben is képes az élelemszerzésre.

2. Amerikai gyapjaslepke

Az állatvilág legjobban halló egyedei között a 150-160 kHz-es hangérzékelésű amerikai gyapjaslepke az ezüstérmes. Az éjszakai lepkefaj szuperhallása azért fejlődött ki, hogy érzékelhesse a rá vadászó állatokat, köztük a denevért is. Kettejük párharcában lehetséges, hogy a denevérnek éri meg inkább szurkolnunk, hiszen a gyapjaslepke kártevő fajként néhány évente elszaporodik, és ilyenkor pusztítja tölgyeseink lombkoronáját.

1. Nagy viaszmoly

Hallás terén az abszolút csúcstartónak a nagy viaszmoly bizonyult – 300 kHz-es hallásával könnyedén kicselezi a rá vadászó ragadozókat. A gyapjaslepkéhez hasonlóan a viaszmoly is kártevő rovar. Nevét onnan kapta, hogy méhviasszal táplálkozik, és petéit is a méhkaptárakba rakja. Hazánkban is elterjedt rovarfaj, a méhészet meghonosodásával együtt került erre a területre. Hiperérzékeny hallásával szemben igen egyszerű hallószervvel rendelkezik, csupán négy hallósejt segíti a hangok szétválasztásában illetve egy membrán, mégis könnyűszerrel legyőzi az ultrahangok segítségével rá vadászókat.