Képtelen vagy memorizálni hosszabb szövegeket? Olvasd fel őket hangosan!
Czicze Andrea · · 2 perc olvasás
Az amerikaiak egykori legendás elnöke, Abraham Lincoln állítólag képes volt az őrületbe kergetni azzal munkatársait, hogy minden fontos dolgot – legyen az egy megtanulásra váró jogszabály, beszéd vagy akár egy érdekes újságcikk – hangosan olvasott fel, nem törődve azzal sem, hogy épp ki van körülötte. „Amikor hangosan felolvasok valamit, akkor két érzékszervem is befogadja az információt: először is látom, amit olvasok, másodszor pedig hallom is, ezáltal jobban emlékszem rá később” – magyarázta kritikusainak. Hogy Lincolnnak mennyire igaza volt, azt bizonyítja az is, hogy azóta számtalan külföldi tanulmány született arról, hogy mennyire hatékony tanulási módszer lehet az, ha agyunkhoz hangosan olvasva is eljut a kívánt tudnivaló.
Különösen nyelvtanulásnál jöttek arra rá, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy halljuk is azt, amit olvasunk, ám minden más tantárgynál is sokat segíthet ez a módszer a tananyag elsajátításában. Egy 44 kanadai egyetemista bevonásával végzett tavalyi kísérlet ugyanakkor azt is megállapította, hogy sokszor nem is kell kimondani az olvasott szavakat, hisz már azok a diákok is jobban teljesítettek a csak „szemükkel olvasó” társaikkal szemben, akik – hang kiadása nélkül – csak szájukat mozgatták olvasás közben. A szakemberek szerint ennek az a magyarázata, hogy már a szájmozgatás magában is a mozgató és az érzékelő szervek összehangolásával kapcsolatos – szenzomotoros – reakciókat vált ki agyunk emlékezettel összefüggő területein. Ez a hatás persze akkor a legerősebb, amikor a szájmozgatással együtt hangot is kiadunk torkunkon. Agyunk később ezt a cselekvést, vagy inkább eseménysort megjegyzi, és a kiadott hangokkal együtt hozzákapcsolja a megjegyezni kívánt tartalomhoz.
Persze hangosan elolvasni egy hosszabb szöveget sokkal időigényesebb, mint mondjuk magunkban némán elolvasni egy tételt, ám akik nehezebben memorizálnak írott anyagból (az emberek 25%-a ilyen), azoknak mindenképp ajánlott ez a módszer. Azoknak is hasznos lehet így tanulni, akik képtelenek huzamosabb időt eltölteni egy szöveg fölött görnyedve. Nekik jó tanácsként gyakorta azt szokták javasolni, hogy diktafonnal vegyék fel, amint hangosan felolvassák a bemagolásra váró szöveget, majd hallgassák vissza magukat mondjuk kávéivás közben vagy lefekvés előtt, így agyuk később majd több helyről is elő tudja hívni az elraktározott információt.
A hangosan olvasás szóbeli feleletek előtt is rendkívül hatásos lehet, hisz jóval magabiztosabban, kevesebb hibát vétve állhatunk ki vizsgázni, ha előtte magunknak már úgymond elmondtuk ugyanazt a szöveget.
Forrás: www.brainscape.com, www.felejtek.hu
Kapcsolódó cikkek
Sokkal korábban hanyatlik az elme a hallásromlás miatt, mint hittük
Már a hallásromlás legkorábbi szakaszában megkezdődhet a szellemi hanyatlás. A Columbia Egyetem Vagelos Orvosi és Sebészeti Főiskola kutatóinak új tanulmánya rávilágít, hogy már akkor elkezdődhet elménk leépülése, mikor a hallásunk még teljesen normálisnak tűnik.
Érdekességek · 2021. január 6.
Ilyen kis idő kell az agynak egy ismerős zene felismeréséhez
Az agyunknak mindössze 100-300 ezredmásodpercre van szüksége ahhoz, hogy felismerjen egy ismerős dallamot. A University College London új tanulmánya bizonyítja, hogy az elménk milyen mélyen megőrzi kedvenc dalainkat.
Érdekességek · 2021. január 6.
Hallási hallucináció: nem mindig jelez betegséget
A hangok hallása legtöbbször nem utal skizofréniára, mégis sokszor tévesen ezt a diagnózist állítják fel.
Érdekességek · 2020. november 6.
Hány hangot tudunk hallani egyszerre?
Bár a hallásunk korántsem olyan éles, mint egyes állatfajoké, agyunk lehetővé teszi, hogy sokkal több hangot azonosítsunk be, mint bármely más faj. De vajon hány hangot tudunk egyszerre meghallani?
Érdekességek · 2020. szeptember 1.