Meghallani a hallhatatlant
Babicz Beáta · · 2 perc olvasás
Amikor azt hisszük, most végre tényleg csend van a szobában, nagyot tévedünk. A tárgyak is bocsátanak ki hanghullámokat, mi azonban, hallószervünk korlátai miatt, nem érzékeljük ezeket.
Nemrégiben azonban megjelent OTTO. No, nem valamilyen szuperhallású férfiúra kell gondolni, az OTTO ugyanis egy kis eszköz, amely hallhatóvá teszi azokat a hangokat, amelyekről eddig azt gondoltuk, nem is léteznek. (Az otto egyébként egy görög szó, és magyarul fület jelent.)
A kis eszközben egy piezoelektromos réteg kapott helyet, ami a rezgéseket hallható hangokká alakítja. Bármilyen felületre feltehető (ebben egyébként egy kis mágnes segít), s mi felfedezhetjük a segítségével a hangok rejtett, ám annál sokszínűbb világát.
Az emberek általában azokat a hangokat hallják, amelyek frekvenciája 20 és 20 000 Hz közötti, úgynevezett hallható tartomány jelentősen függ az illető személy korától, foglalkozásától és nemétől. Legtöbbünk tizenéves korára már nem hallja a 20 000 Hz-es hangokat, és ahogyan idősödik, egyre kevésbé érzékeli a magas frekvenciákat.
Az emberi beszéd hangrezgése 200 és 8 000 Hz között változik, és fülünk az 1 000 - 3 500 Hz-es hangmagasságokra a legérzékenyebb.
A hallható tartománynál magasabb hangokat ultrahangnak, az alacsonyabbakat infrahangnak nevezik.
Mint tudjuk, a kvantummechanikával és a szubatomi részecskék vizsgálatával foglalkozó tudósok már régóta kutatják anyagi világunk valódi természetét. Van egy határpont, ahol a jelenségek már nem ragadhatók meg anyagi szinten, csupán hullámként, rezgésként, energiaként érzékelhetőek, gondolhatók el. Ennek fényében már nem is tűnik olyan félelmetesnek, hogy a tárgyak is „énekelhetnek.”
Forrás: hvg.hu, egopont.com
Kapcsolódó cikkek
Sokkal korábban hanyatlik az elme a hallásromlás miatt, mint hittük
Már a hallásromlás legkorábbi szakaszában megkezdődhet a szellemi hanyatlás. A Columbia Egyetem Vagelos Orvosi és Sebészeti Főiskola kutatóinak új tanulmánya rávilágít, hogy már akkor elkezdődhet elménk leépülése, mikor a hallásunk még teljesen normálisnak tűnik.
Érdekességek · 2021. január 6.
Ilyen kis idő kell az agynak egy ismerős zene felismeréséhez
Az agyunknak mindössze 100-300 ezredmásodpercre van szüksége ahhoz, hogy felismerjen egy ismerős dallamot. A University College London új tanulmánya bizonyítja, hogy az elménk milyen mélyen megőrzi kedvenc dalainkat.
Érdekességek · 2021. január 6.
Hallási hallucináció: nem mindig jelez betegséget
A hangok hallása legtöbbször nem utal skizofréniára, mégis sokszor tévesen ezt a diagnózist állítják fel.
Érdekességek · 2020. november 6.
Hány hangot tudunk hallani egyszerre?
Bár a hallásunk korántsem olyan éles, mint egyes állatfajoké, agyunk lehetővé teszi, hogy sokkal több hangot azonosítsunk be, mint bármely más faj. De vajon hány hangot tudunk egyszerre meghallani?
Érdekességek · 2020. szeptember 1.