A legjobb állapotban fennmaradt ókori Epidauroszi Színházat nem csak a legszebb arányú, de a legkiválóbb akusztikájú színháznak tartották.
A színházat évszázadokon át mesés akusztikája miatt csodálták, mely lehetővé tette, hogy a nézők a hátsó sorokban is kitűnően halljanak. Amikor a görögök i.e. 4. században letették az Epidauroiszi színház építőköveit, még nem tudták, hogy egyedülálló akusztikai hangzást teremtenek meg. Ennek titka pedig nem a nézőtér lejtésében vagy a szél segítségében rejlik, ahogy korábban gondolták.
A Georgiai Technológiai Intézet kutatói fedezték fel, hogy a színház mészkőből felépülő üléssorai olyan kifinomult akusztikai szűrőt hoztak létre, mely egészen a hátsó sorokig szállította a hangokat kristálytiszta minőségben.
Az ülések lecsillapították, pontosabban kiszűrték az alacsony frekvenciájú háttérzajokat, a közönség moraját, miközben a színpadon álló, magas frekvencián megszólaló előadók hangját egészen a leghátsó sorokig közvetítették.
Felmerül azonban a kérdés, hogyan hallották a nézők a színészek alacsonyabb frekvenciájú hangját, ha ezek is el lettek nyomva a háttérzajokkal együtt. A kutatók szerint a válasz nagyon egyszerű. Az emberi agy ugyanis képes a hiányzó frekvenciákat a „helyükre” képzelni, azaz a kiesett hangfoszlányok nem jelentek problémát a beszédértésben.
2014 © Minden, ami hallás Impresszum | Adatvédelem | Állásajánlat