Milyen zenét szeretnek a növények?

Van a növényeknek zenei ízlése? Illetve van olyan hang, ami nem tetszik nekik, és ha igen, akkor ezt ki tudják mutatni? A szkeptikusok úgy gondolják, hogy már e kérdések feltevése is nevetséges, pedig számtalan kísérlet és tanulmány bizonyította már be, hogy a növények igenis „hallanak”, sőt reagálnak is az őket körülvevő a hanghatásokra.

Talán a híres mogul uralkodó, Akbar udvarából származik az első olyan írásos feljegyzés, miszerint Akbar egyik csodatevő kamarása szép melódiákat játszott kiválasztott növényeinek, melyek a lágy dallamok hatására azonnal virágba borultak. A történet dr. T. C. Singh, az Annamalai Egyetem növénytani tanszékének vezetőjének fülébe is eljutott, és elhatározta, hogy utánajár annak, hogy valóban képes-e a zene ilyen reakciót kiváltani a növényekből. 1962-ben megkezdett kutatásában kezdetben klasszikus zenével, később különböző indiai rágákkal szórakoztatta mimózáit, liliomjait, sőt később számos haszonnövényt (retket, hagymát stb.) is, és kivétel nélkül mindenhol azt tapasztalta, hogy a zenét „hallgató” növények sokkal magasabbra nőttek, illetve több levelet és szebb virágot hoztak, mint csendben fejlődő társaik.

Ezek az eredmények már így is eléggé érdekesek lennének, ám 1973-ban jött Dorothy Retellack, aki arra is rájött, hogy van olyan zene is, amit egyáltalán nem szeretnek a növények. Kísérletében az egyik szobában klasszikus, míg a másikban kemény rockzenét játszott a kutatásba beválogatott növényeknek. Szinte hihetetlen, de már két hét után különös dologra lett figyelmes társaival: míg a klasszikus zenét hallgató egyedek egytől-egyik a hang forrása felé fordultak, addig a rockzenét hallgató társaik menekülőre fogták a dolgot, nemcsak, hogy elfordultak a hangszóróktól, de már a csúszós üvegfalra is elkezdtek felkapaszkodni, csakhogy minél messzebbre kerülhessenek a nekik nem igazán tetsző dallamoktól, de volt olyan növény is (pl. a körömvirág), ami bele is pusztult e számára sokként megélt élménybe. A kutatás még a helyi tévétársaság figyelmét is felkeltette, és gyorsított felvételen mutatta be a nézőknek Retellack zenehallgató növényeinek mozgását.

Természetesen a növények nem hallják, hanem érzékelik a zene okozta hangrezgéseket, ám az eredmény lényegében ugyanaz: hozzánk, emberekhez hasonlóan pozitív vagy negatív reakciókat, sőt érzelmeket vált ki belőlük egy-egy melódia. Ha tehát nemrég vásárolt fikusza nincs jó passzban, talán nem is az a baj, hogy rossz helyre tette, vagy nem megfelelően locsolja, lehet mindössze arról van szó, hogy délutánonként mondjuk nem tinédzser fia heavy metal zenéjét, hanem inkább dzsesszt hallgatna.

Forrás: www.kagylokurt.hu, www.dengarden.com