Újabb mérföldkő a siketség elleni harcban
Czicze Andrea · · 2 perc olvasás
Egy vírusterápiának köszönhetően talán gyógyítható lesz a siketség egy fajtája - állítja egy svájci és amerikai orvosokból álló kutatócsoport.
A veleszületett halláskárosodás igen nagy részéréért egy DNS-hiba a felelős. Bár több génmutáció is okozhat a babáknál siketséget, egy tavaly kezdett nemzetközi kutatás a TMC1 nevű génre összpontosított elsősorban, melynek elváltozása a korai siketség csaknem 6%-ért felelős. A mutáns gén miatt a fül belsejében lévő apró szőrsejtek nem képesek a beérkezett hangot elektromos jellé alakítani és az agy számára azt továbbítani, így már kétéves kor körül teljes hallásvesztés alakul ki.
A problémára a kutatók szerint egy génmódosított vírus lehet a válasz. A teljesen siket egereken végzett kísérlet során felfedezték, hogy a befecskendezés után a vírus visszaállította a szenzoros szőrsejtek hangérzékelési képességét, illetve az agytörzs hallásért felelős részének aktivitását is, ezáltal a korábban egyáltalán nem halló egerek, ha nem is teljesen, de nagymértékben visszanyerték hallásukat.
Bár az eredmények rendkívül biztatóak, dr. Jeffrey Holt kutatóorvos egyelőre nem akar senkiben hamis reményeket ébreszteni. „Elhamarkodott lenne még azt mondani, hogy megtaláltuk a gyógymódot, de a nem túl távoli jövőben ez egy kezelési mód lehet a genetikai eredetű siketségre, így mindenképpen fontos felfedezés” – mondta tavaly júliusban. A kísérletben részt vevő svájci és amerikai kutatók prognózisa szerint az embereken végzett kezelések egy évtizeden belül elkezdődhetnek.
Kapcsolódó cikkek
Sokkal korábban hanyatlik az elme a hallásromlás miatt, mint hittük
Már a hallásromlás legkorábbi szakaszában megkezdődhet a szellemi hanyatlás. A Columbia Egyetem Vagelos Orvosi és Sebészeti Főiskola kutatóinak új tanulmánya rávilágít, hogy már akkor elkezdődhet elménk leépülése, mikor a hallásunk még teljesen normálisnak tűnik.
Érdekességek · 2021. január 6.
Ilyen kis idő kell az agynak egy ismerős zene felismeréséhez
Az agyunknak mindössze 100-300 ezredmásodpercre van szüksége ahhoz, hogy felismerjen egy ismerős dallamot. A University College London új tanulmánya bizonyítja, hogy az elménk milyen mélyen megőrzi kedvenc dalainkat.
Érdekességek · 2021. január 6.
Hallási hallucináció: nem mindig jelez betegséget
A hangok hallása legtöbbször nem utal skizofréniára, mégis sokszor tévesen ezt a diagnózist állítják fel.
Érdekességek · 2020. november 6.
Hány hangot tudunk hallani egyszerre?
Bár a hallásunk korántsem olyan éles, mint egyes állatfajoké, agyunk lehetővé teszi, hogy sokkal több hangot azonosítsunk be, mint bármely más faj. De vajon hány hangot tudunk egyszerre meghallani?
Érdekességek · 2020. szeptember 1.