Van-e jelentősége annak, melyik fülünk a domináns?
Jáksó Nóra · · 3 perc olvasás
Mindannyiunkra jellemző, hogy páros szerveink – kezünk, lábunk, szemünk – közül az egyik domináns. Ez alól a fülünk sem kivétel. Már gyermekkorban kialakul a dominancia, 4-6 évesen is felfedezhető, de 8-9 éves korra már egyértelművé válik, hogy a gyermek melyik oldala a domináns. Mit jelent, hogy egy szerv vagy egy testrész domináns? Azt, hogy jobban, gyorsabban, ügyesebben, hatékonyabban működik. Ha a bal agyfélteke irányít, akkor a jobb oldal, ha a jobb agyfélteke, akkor a bal oldal lesz a domináns. Egyes esetekben kialakulhat kevert vagy keresztezett dominancia is, melyet fontos még időben korrigálni.
Amit a jobb fülünkbe mondanak, arra jobban figyelünk
Egy a Science Daily szakportálon megjelent tanulmány szerint, ha jobb fülünkbe kapunk egy utasítást, akkor azt nagyobb valószínűséggel teljesítjük, mintha a balba mondanák a feladatot. Mivel a bal agyfélteke tartalmazza a beszédértés és a nyelvi megértés központjait, és az agy bal oldala a test jobb oldalát irányítja, ezért a jobb fül az, mely közvetlen kapcsolatban áll a hallásközponttal. Nem véletlen tehát, hogy amennyiben a jobb fülünk a domináns, hatékonyabban dolgozzuk fel azt, amit onnan hallunk.
A jobb fül dominanciájával gyógyítani lehet
A bal fülbe érkező hangok először a jobb agyféltekébe jutnak, majd kereszteződnek a bal agyféltekébe. Ez a folyamat csupán a másodperc törtrésze alatt zajlik le, de már ez a parányi késés is elég ahhoz, hogy beszédértéssel összefüggő zavarokat váltson ki.
Egyes szakértők szerint a bal fül dominanciája okozta késedelmes hallás többek között olyan problémákat okozhat, mint a diszlexia vagy a dadogás. Ezen a véleményen volt a híres fül-orr-gégész specialista, Dr. Alfred Tomatis. Ő úgy gondolta, hogy ha biztosítjuk, hogy a jobb fülbe több hang áramoljon, akkor át lehet „képezni” valakit arra, hogy a jobb füle legyen a domináns. Tomatis képes volt erre diszlexiával és dadogással küzdőknél, és ez rendszerint meg is oldotta a problémát.
Dr. Tomatis énekesekkel is végzett kutatásokat, és megfigyelte, hogy azok, akik a bal fülükön hallották vissza a hangjukat, azok nem énekeltek olyan tisztán, mint akik a jobb fülükön hallották ugyanezt. A hallás módosításával a hangot is meg tudta változtatni. Felfedezte, hogy a hang csak azokat a frekvenciákat tartalmazza, melyeket a fül észlel. Ezáltal korrigálni lehet a rosszul hallott frekvenciákat, melyek kijavítva már helyesen jelennek meg a hangban.
Fontos, hogy legyen egy domináns fül
Dr.Tomatis szerint, annak érdekében, hogy hallási, megértési képességeink igazán hatékonyak legyenek, elengedhetetlen, hogy legyen egy irányító, vezető fülünk, és az esetek többségében erre a szerepre a jobb fül a legalkalmasabb. Mindez persze nem csökkenti a bal fül értékét. A két fül egymást kiegészíti, csakúgy, mint a bal és a jobb agyfélteke, mely lehetővé teszi, hogy a beszédet és a nyelvet kreatívan használjuk. A doktor az olvasást sem tartotta pusztán vizuális folyamatnak, mivel úgy gondolta, hogy a hangokat feldolgozó képességünk azt is befolyásolja, hogyan tudjuk leírni a hangokat, azaz a betűket.
A siker záloga?
A hallás alapvető eleme a nyelv- és beszédfejlődésnek, a nyelvhasználatnak és saját beszédünk irányításának. Hallási képességünk minősége nagyban meghatározza, mennyire tudunk sikeresen és élvezettel kommunikálni másokkal.
Ezért használják gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt Dr. Tomatis módszerét, többek között a diszlexia, diszgráfia, beszédfejlődési és beszédértési zavarok, logopédiai problémák, viselkedészavarok, tanulási gondok orvoslására, zenei fejlesztésre, valamint bizonyos betegségek kezelésére.
Az elismert szakértőnek olyan hírességek is igénybe vették a segítségét, mint Gérard Depardieu, Romy Schneider, Maria Callas és Sting.
Szeretnéd megtudni, melyik agyféltekéd a domináns? Ezzel az angol nyelvű teszttel fél perc alatt kiderítheted!
http://braintest.sommer-sommer.com/en/
Kapcsolódó cikkek
Sokkal korábban hanyatlik az elme a hallásromlás miatt, mint hittük
Már a hallásromlás legkorábbi szakaszában megkezdődhet a szellemi hanyatlás. A Columbia Egyetem Vagelos Orvosi és Sebészeti Főiskola kutatóinak új tanulmánya rávilágít, hogy már akkor elkezdődhet elménk leépülése, mikor a hallásunk még teljesen normálisnak tűnik.
Érdekességek · 2021. január 6.
Ilyen kis idő kell az agynak egy ismerős zene felismeréséhez
Az agyunknak mindössze 100-300 ezredmásodpercre van szüksége ahhoz, hogy felismerjen egy ismerős dallamot. A University College London új tanulmánya bizonyítja, hogy az elménk milyen mélyen megőrzi kedvenc dalainkat.
Érdekességek · 2021. január 6.
Hallási hallucináció: nem mindig jelez betegséget
A hangok hallása legtöbbször nem utal skizofréniára, mégis sokszor tévesen ezt a diagnózist állítják fel.
Érdekességek · 2020. november 6.
Hány hangot tudunk hallani egyszerre?
Bár a hallásunk korántsem olyan éles, mint egyes állatfajoké, agyunk lehetővé teszi, hogy sokkal több hangot azonosítsunk be, mint bármely más faj. De vajon hány hangot tudunk egyszerre meghallani?
Érdekességek · 2020. szeptember 1.