A hallásproblémák korai felismerése

  • 01.06.2015
  • Babicz Beáta

Miért fontos, hogy minél korábbi életszakaszban felismerjük, ha a gyermekünk hallásgondokkal küzd? Mert a megfelelő hallás az olvasás- és írástanulást is meghatározza; ezek egyik alapvető feltétele a beszédhanghallás. Az olvasástanulás kezdetét befolyásolja a fonológiai műveletek fejlettsége.

Bradley és Bryant vizsgálata alapján a 4-5 éves korban, a hangalak-felismerési tesztekben jobban teljesítő gyerekek esetében előrevetíthető az olvasás és helyesírás három-négy évvel későbbi sikeressége (Bradley és Bryant, 1985).

A beszédhanghallás két összetevője a beszédhang-felismerés (fonológiai észlelés) és a beszédhang-kiemelés (fonológiai tudatosság). A beszédhangok különböző hangkörnyezetben való észlelése, illetve tulajdonságai alapján történő elkülönítése a beszédhanghallás segítségével válik lehetővé.

A beszédhanghallás készség fejlődésének ideje nagyrészt az óvodáskorra esik. Ennek optimális elsajátítása azonban nem minden gyermeknél történik meg.

Magyarországon az első osztályt kezdő gyermekek több mint fele kialakulatlan beszédhanghallási készséggel kezd olvasni és írni tanulni. A vizsgálatok alapján a tanulók négy százalékánál még a harmadik osztályban sem alakul ki a kellően fejlett beszédhanghallás. Ezen esetekben már tanulási zavar, veszélyeztetettség feltételezhető.

A nyelvek alapját néhány száz reláció, a relációszókincs képezi. Ezek a szavak dolgok, tulajdonságok, folyamatok (történések, események, cselekvések) közötti viszonyokat, relációkat fejeznek ki. A magyar nyelvben a ragoknak és igekötőknek is ilyen szerepük van.

Az iskolába lépő gyermekek egy része számára még nehézséget okoz bizonyos relációk pontos értelmezése. Az egyes összetevők fejlődésének vizsgálata alapján az első két évfolyamra járók jelentős hányada különösen az időt kifejező és a mennyiségi relációszó- kincs esetében súlyos problémákkal szembesül. Ezek a gyermekek nem mindig értik pontosan a tanítónő, illetve a társaik beszédét, hátránnyal indulnak már az iskolai tanulás kezdetén.

A relációszókincs elsajátítási folyamatának különbségei feltételezhetően egyrészt a lassúbb érésnek, másrészt környezeti hatásoknak, a nyelvi közeg intenzitásának a következményei.

Nagy József nyelvész professzor a nyelvi közeg fejlesztő hatásával kapcsolatosan a rendszeres mesemondás jelentőségére hívja fel a figyelmet. Korábbi kutatásai alapján azok az azonos korú gyermekek, akiknek nem szoktak rendszeresen mesét olvasni, tudásukat, és magatartásukat tekintve, beleértve az anyanyelvi készséget is, egyaránt másfél évvel fejletlenebbek voltak, mint azok a társaik, akiknek naponta mesélnek.

Forrás: Szegedi Pedagógia Műhely

Egészség

Szabadidő

Sport

50+

Kisgyermekek

Tinik

Celebek

Hallásvédelem

Állatvilág

Érdekességek

Infografikák