A világon csaknem 32 millió gyermek él valamilyen fokú halláskárosodással. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik legújabb jelentése szerint azonban a halláscsökkenések 60 százalékát meg lehetne előzni. Ha egy gyermeken idejében felfedezik a hallásromlás jeleit, és megkapja a szükséges kezelést, akkor a halláscsökkenés miatt nem fog hátrányt szenvedni, és maximálisan ki lehet fejleszteni a képességeit.
A prelinguális siketség, illetve hallássérülés, azaz a beszédelsajátítás előtt bekövetkezett hallásromlás, jelentős mértékben korlátozza a nyelvi képességek kifejlődését. Egy gyermek, aki nem, vagy csak rosszul hall, küszködni fog a beszédtanulással, tanulási problémái lesznek, és végül társadalmilag is elszigetelődhet.
A gyermekkori hallásromlásnak számos kiváltó faktora lehet. Becslések szerint az okok 40 százalékban genetikai tényezőkre vezethetők vissza, 31 százalékban olyan fertőzésekre, mint a kanyaró, a mumpsz, a rubeola vagy az agyhártyagyulladás, 17 százalékban születési komplikációk állhatnak a háttérben, például koraszülés, alacsony születési súly, újszülöttkori sárgaság. Ezeken túlmenően 4 százalékban hibáztathatóak egyes gyógyszerek, melyeket a várandós és szoptatós kismamák szednek, miközben nincsenek tudatában azok halláskárosító hatásának.
A gyermekkori halláskárosodás megelőzésében éppen ezért kulcsfontosságú a gyermekek beoltása az ismert betegségekkel szemben, a kockázatos gyógyszerek mellőzése, valamint a káros zajhatások kiküszöbölése.
A WHO világszerte felhívja a figyelmet a hallásvédelem fontosságára, a megelőzésben az oltási programok fontosságára, valamint a korai felismerés és kezelés jelentőségére – hiszen a gyermekkori halláscsökkenés jelentős hányadát meg lehetne előzni, vagy legalább késleltetni a kifejlődését.
2014 © Minden, ami hallás Impresszum | Adatvédelem | Állásajánlat