Svájci kutatók egyedülálló megoldást találtak a koraszülött babák agyi fejlődésének elősegítésére: olyan zenét, mely kifejezetten a kicsik számára íródott. A Genfi Egyetem kutatóinak legújabb tanulmánya meglepő eredményt hozott: az orvosi képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy a speciális zene hatására valóban sokkal jobban fejlődött a koraszülött csecsemők agya.
Svájcban – akárcsak a legtöbb iparosodott országban – a gyerekeknek csaknem 1 százaléka születik túl korán, azaz a terhesség 32. hete előtt. Ezek a gyerekek fokozottan ki vannak téve a neuropszichológiai rendellenességek kockázatának. Minden második koraszülött gyermek a későbbiekben idegi eredetű fejlődési rendellenességgel küzd, többek között tanulási nehézséggel, figyelemmel és érzelemmel kapcsolatos zavarokkal. A koraszülött babák agya a születéskor még nem fejlődött ki teljesen. Az agyfejlődés esetükben az inkubátorban folytatódik, ami az anyaméhtől egy nagyon eltérő környezet. Az intenzív osztály stresszes környezete nem segíti elő ezeknek a törékeny csecsemőknek az agyi fejlődését. Az agyi éretlenség a zavaró körülményekkel párosulva pedig fokozottan gátolja a normális idegi hálózatok kialakulását.
A svájci kutatók szerint a kisbabák környezetét kellemes és építő hatású ingerekkel kellene gazdagítani. Minthogy a hallásuk már kifejlődött, a zene ideális segítőtársat jelenthet. De milyen legyen ez a zene?
E tekintetben a kutatók választása Andreas Vollenweider svájci hárfaművészre esett, kinek egyedi hangzású zenei világa már több mint 25 éve ragadja magával a különböző generációkat. A hárfaművész már korábban is komponált különleges zenei műveket a legtörékenyebb és legsérülékenyebb hallgatóság számára.
Vollenweider három, 8 perces zeneművet alkotott hárfára, punjira és harangra. Azoknál a koraszülött babáknál, akik Vollenweider kompozícióit hallgatták, sokkal jelentősebb mértékű idegi hálózat fejlődés volt kimutatható, szinte olyan mértékű, mint a nem-koraszülött babák esetén. Mindez bizonyítja a zene koraszülött babák agyára gyakorolt jótékony hatását. A legtöbb reakciót az indiai kígyóbűvölők által is használt furulya, a punji váltotta ki. Hatására a nagyon izgatott gyerekek is megnyugodtak, és minden figyelmüket lekötötte a muzsika.
A kutatásban elsőként részt vevő gyerekek immáron hatévesek. Ebben a korban kezdenek megmutatkozni a kognitív problémák. A kutatók most ismét találkozni fognak ezekkel a gyerekekkel, hogy megvizsgálják, vajon az első hetekben tapasztalt pozitív eredmények még mindig fennállnak-e.
Egészség
Szabadidő
Sport
50+
Kisgyermekek
Tinik
Celebek
Hallásvédelem
Állatvilág
Érdekességek
2014 © Minden, ami hallás Impresszum | Adatvédelem | Állásajánlat
