Könnyűzenével a halláskárosodás felé

• 30.08.2015
• Varga Zsófia

Egyre több zenész szenved a hallásvesztéstől, a tinnitustól vagy esetleg ezek kombinációjától, mely jelentős mértékben befolyásolja a mindennapi életüket. Az átlag ember számára is komoly bosszúságot és jelentős életminőség-romlást okoz a halláscsökkenés vagy a fülzúgás. A zenészek esetében nem csak erről van szó, hanem arról is, hogy a fellépő hallásprobléma akadályt jelent a gondtalan munkavégzésben, a zenélésben. Épp ezért ezeket a betegségeket figyelemmel kell kísérni és megfelelő módon kezelni, illetve lehetőség szerint megelőzni.

A zenészeknél kiemelten nagy a halláskárosodás kialakulásának kockázata. Számos kutatás támasztotta már alá ezt a tényt. A hiedelmekkel ellentétben nem csak a hangosabbnak vélt hangszerek, mint a dob, okozhatják a károsodást, hanem a gitár is, hiszen könnyedén szólhat olyan hangerővel, mely meghaladja a 85dB-es határértéket. Innentől felfelé egyre kevesebb időt tölthetünk el adott hangerősségen károsodás kialakulása nélkül.

Ha azt gondoljuk, a klasszikus zenészek nincsenek veszélynek kitéve, tévedünk. Nem kevesebb, mint 43%-uk szenved halláskárosodástól, tinnitustól vagy mindegyiktől, és él együtt valamilyen hallószervi betegséggel. Emiatt előfordulhat, hogy a zenészek olyan hangokat, melyeket átlag hallással hangosnak érzékelünk, normál hangerejűnek éreznek.

A halláscsökkenés stresszt okoz

Már számtalan írás és tanulmány foglalkozott a stressz és a halláskárosodás kapcsolatával. A halláscsökkenéssel élő személyek könnyen válhatnak türelmetlenné, hiszen nehezebben értik meg a környezetük beszédét, kénytelenek többször visszakérdezni, ráadásul zajos helyeken ez a jelenség fokozódik.

Nem meglepő tehát, hogy a zenészek 83%-a stresszesnek érzi a munkáját, hiszen esetükben különösen nagy a halláscsökkenés lehetősége, a hallásprobléma pedig kommunikációs zavarokat okoz, melyek konfliktusokat eredményeznek. Egy finn tanulmány szerint a halláskárosodással élők háromszor nagyobb valószínűséggel vélik stresszesnek a munkájukat. A tinnitus ötszörösére emeli ennek valószínűségét, a hyperacusis pedig kilencszeresére.

A zene lehet zaj

A többség ezen a kijelentésen vagy csak elcsodálkozik, vagy olyan zenékre gondol, melyek – mondjuk úgy – a nagy átlag fülének kevésbé dallamosak. De nem erről van szó. Minden zene lehet zaj. Igen, akár a könnyűzene is. Egy akusztikus zenei koncerten a hangerősség hamar elérheti azt a szintet, melytől akár már egy óra alatt károsodhat a hallásunk.

Bizonyára mindenki tapasztalta már azt a bosszantó jelenséget, amikor egy koncert után vagy szórakozóhelyről kilépve zúg, sípol a füle. Ez azt jelenti, hogy a hallásunk bizonyos fokú sérülést szenvedett. Általában ez a fajta elváltozás pár óra vagy – rosszabb esetben – nap elteltével elmúlik, a hallószervek pedig regenerálódnak. Azonban, ha gyakran tesszük ki magunkat jelentősebb zajhatásnak, ezek a kisebb sérülések összeadódnak és évek múltán egyre inkább észrevehetővé válik az általuk kialakult halláskárosodás.

A már említett tanulmányban résztvevő zenészek több mint fele szerint zajos a munkahelye. E vélemény kialakulásában jelentős szerepe van a kialakulóban lévő halláskárosodásnak. A hallási zavarokkal élő zenészek 3-10-szer nagyobb valószínűséggel ítélik munkakörnyezetüket túlzottan zajosnak.

A zenészek a rendszeres próbák miatt erős zajterhelésnek vannak kitéve napi öt-hat órában. Még egy egyszerű fuvola hangereje is messze meghaladhatja a 85dB-t, mely a maximálisan elfogadott zajszint munkahelyeken (gondoljunk csak bele, egy teljes zenekar koncertje milyen hangerőre lehet képes). Ilyen „zajban” 8 órát tölthetünk el halláskárosodás kialakulása nélkül. Törvény szabályozza, hogy ha a zajt nem lehet csökkenteni, fülvédőt kell biztosítani a munkavállalók számára. Ez ugyanúgy érvényes tehát a zenészek esetében is.

Ritkán használt hallásvédő

Négyből kevesebb mint egy zenész használ hallásvédőt a finn tanulmányban szereplők közül, miközben 70%-uk tapasztalt már valamilyen hallásproblémát. A vizsgált zenészeknek csupán 10-15%-a rendelkezett normál hallással, és 10%-nál valamivel többen használnak hallásvédőt.

Bár számtalan típusú hallásvédő eszközt kínál a piac, melyek között akadnak kifejezetten zenészek számára kifejlesztett darabok is, a tanulmány alanyai mégis azt állították, hogy a hallásvédőket körülményes használni. Emellett a füldugók és a fültokok többségét kényelmetlennek tartják. Néhányan azonban a már kialakult hallásproblémájuk miatt érezték nehezen használhatónak, mások pedig egyszerűen úgy vélték, hogy a zene nem károsítja a hallást.

Zenészek számára – a zene műfajától függetlenül – rendkívül fontos valamilyen hallásvédő használata. Vannak, akik az egyszerű szivacsos füldugókat részesítik előnyben. Ezekről érdemes tudni, hogy mivel nem tisztíthatóak, egy használat után cserélni kell őket, ezáltal elkerülhető a fülfertőzés, a fülgyulladás. Előnyük az olcsó áruk, azonban minden frekvencián egyformán tompítják a hangokat, így a zene kevésbé tisztán hallható.

Professzionális megoldást jelentenek az olyan speciális zenész füldugók, melyek szűrői a zenét tisztábban, jobb minőségben engedik át, miközben a hangerőt olyan szintre csökkentik, hogy azok nem károsítják a hallást. Ilyen az Alpine MusicSafe Classic és Pro füldugó készlet. Használatukkal kommunikálhat az ember a környezetével, így a próbák és a koncertek során nem szükséges a kivétellel foglalkozni. Cserélhető szűrőiknek köszönhetően magunk szabályozhatjuk a csillapítást igényeink, hangszerűnk és a helyszín függvényében.

Füldugók mellett választhatunk fültokot hallásunk védelmére. A puha tokok a füleket körülölelve tökéletesen illeszkednek, kényelmesek, a hangerőt pedig jelentősen csillapítják, megelőzve ezzel a halláskárosodás kialakulásának kockázatát. Kaphatóak gyermekeknek tervezett típusok és felnőtteknek ajánlott darabok is.

A zenészek jelentős hányada él együtt valamilyen hallásproblémával vagy tapasztal rendszeresen fülzúgást, fülcsengést. Fontos tudni, hogy a halláscsökkenés nem visszafordítható, viszont megelőzhető hallásvédő eszköz használatával.